Ma elertuk Pamplonat. Eleg felelmetes volt, fegyveres rendorok hada fogadott minket, hatalmas gepfegyver a kezukben. Mi azert csak baktattunk fel a katedralishoz, majd hatalmas zaj csapta meg a fulunket, es orjongo, fanatikusnak latszo tomeg allt velunk szemben . Tuntetok voltak. Vartunk egy darabig , merjunk e szembe menni veluk, de felbatorodtunk, es nekiiramodtunk. Egyszer csak fura erzesem lett! Igen! Mi, zarandokok felfele tartunk, hegynek, volgynek, de mindig felfele, ok egy egesz mas cel miatt lefele hompolyognek. Furan talalkozott ez a kettosseg , ok is valamiert, mi is valamiert, de olyan ellentetes cellal, hogy meg az iranyunk is ellentetes.
Osszevesztem a labammal! Hisztis, budos diszno! Ugy begyulladt a talpam, hogy alig allok rajta. Vegso ketsegbeesesemben bementem egy patikaba, nezzek mar meg, mi lehet ez? Okos diagnozisa szerint allergia. OOOOOOO, bar csak az lenne! Iszonyat fajdalom, es nem tudom eldonteni, hogy szoktassam a menethez, sulyhoz, megprobaltatasokhoz, vagy pihentessem? Pedig megkap mindent, amit ker! Szandit akar? Ok. Cipot? Ok. Vegyem ki a talpbetetet? Ok, Kenjem be? Jo, hogy viragot ne hozzak neki! Na, szoval, elegem van, igy kitolni velem. Gondolom, most all bosszut a sok sanyargatasert, magassarkuert, kenyelmetlen cipokbe valo gyomoszolesert. Eszembe is jutott a regebben k...va okosnak velt hiedelmem, : Egy cipo utolso sorban kell hogy kenyelmes legyen, sokkal fontosabb a szepseg. Valtozom, es ezzel a cipoim megjelenese, es szama is. Hazaerek, akkora szortirozasba csapok, hogy csak na! Andi! Keszulj! :-)
Megbeszeltuk Lacival, hogy integetek neki a webkameraba. Akkora zaj volt, en meg olyan nyugos voltam, hogy nem volt akkora katarzis, mint ahogy szamitottam ra. Aztan beultunk egy barba colazni, kertem sok-sok jeget, es hutottem a talpam. mar-mar olyan erzesem volt, hogy most meg fagyasi seruleseket okozok magamnak. Na, aztan mondtam ennek a ket hulye labamnak, hogy vegyek tudomasul, a legjobbat akarom nekik, de ezt nem jatszhatjak velem, terjenek eszhez, es innentol kezdve fele ennyit foglalkozom veluk, mert nem erdemlik meg! :-(
A hatizsakkal teljesen osszeszoktunk, neha nyomja meg a vallam, de a sulya mar csak fele annyinak tunik.
tegnap este becsaptunk 2 sort. -marmint fejenkent, mert nem tudunk aludni, a sor meg almosit, akkor meg hajra! Mikor lefekudtunk, egy bacsi megkerdezte, radughatja-e a telefonjat a toltomra. Mondtam, persze, fel ora mulva. De, addigra elaludt. Megsimogattam a kezet, hatha vsak medital, de se kep , se hang. Egyszer csak telefon pittyegest hallok tobben mocorognak, lemennek a WC-re, na, gondolom, akkor most szolok a bacsinak, hogy hajra, toltson gyorsan, mert lassan indulnank. A bacsi meg beszel hozzam spanyolul, mondja-mondja, kikapja a kezembol a telomat, es azzal vilagitva keresi a sajatjat. Es meg mindig keresi.....hosszu perceket alltam mellette, mire elegem lett, hat, mondom, nekem keszulodni kell! Visszaszerzem a telot, ranezek, 6.33 van. Basszus, es milyen sotet! Es a tobbiek miert nem kelnek mar fel? Jobban megnezem az idot. A ...a....a....(ide valami csunya)-ba! ºº.33!!!! Ez meg mi a franc???? Nem tudunk aludni! Zs-t kiveve egyikonk sem. Lehet, ennyire megterheli az agyunkat az ut, a folyamatos figyelem, osszpontositas, elmeny? Brigitta, Andi, ha olvastok, irjatok errol valamit!
Itt Pamplonaban a szallason talalkoztunk ujra a telefonos bacsival. Kerdem tole, meg van-e a teloja, es bocs, de en azt hittem ejszaka, hogy reggel van. Erre majd meg szakad a rohogestol, es elmondja, o meg a sotetben azt hitte, hogy a felesege vagyok, azert birtokolta olyan hosszan a mobilom. Nagyon jot nevettunk.
Olyan tajakon megyunk keresztul, hogy hihetetlen, leirhatatlan! Sosem gondoltam magamrol, hogy egyszer ilyen kozel fogom a Vilagot, a termeszetet , a fakat, a novenyeket es a latvanyuk, kozelseguk karpotolhat minden eddig megelt fizikai fajdalmamert.
Lenne meg mara 1º km-unk, de ugy dontottunk, mindenki a holtponton van, mindenki fajdalmakkal kuzd, adunk ennyi lehetoseget a testunknek a regeneralodasra. A talpam a jegelestol maris jobb! Csuda klassz a szallas! Van mosogep, szaritogep, tisztasag van, es tagas terek. Nagyon elvezem! Gyertek utanam, induljatok, csinaljatok me egyszer! Persze, csak ha megszuletik bennetek az elhatarozas, mert a nelkul nem lehet vegigcsinalni. Az az erzesem ezt nagyon akarni kell!!!! Akkor viszont olyan elmeny es tudas birtokaba kerulhetsz, amit en eddig meg nem tapasztaltam mashol. Jajjjjj! Kb 3-4 eves lehetek, ez abbol is latszik, hogy megtanulta egyedul inni! rajottem, hogy tudok hatranyulni a vizemert, es visszatenni a zsakba.
Ma is megszabadulok egy-ket cucctol. Van olyan, ami eddig nem kellett, az ez utan sem kell majd. Hatrahagytam mar egy papucsot(ebbol kettot tettem be veletlenul) , egy nadragot, es probalkoztam az utikonyvvel, de azt Panni osszeszedte. O hozza tovabb. nekem igy is jo:-) Roppant kitartassal cipeli ezt a menku nehez zsakot, nem hogy kipakolna, begyujt. Becsulom ezert. marmint a terhe cipeleseert, nem pedig a gyujtogetes miatt.
Egyebken tok jol vagyunk, Zs valahol leszakadva tolunk, de majd utoler. Rendesen aggatja rank a feszkot, azt hiszem, mi eleg hatarozottan haritjuk. Hat, ez van.
Egyebkent attol, hogy harman megyunk, van idonk egyedul lenni magunkal. Mindharmonknak biztonsag a masik ketto, es figyelemben tartva a masik tempojat es szuverenitasat, nagyon jol mukodunk!
Meg annyit, hogy rengeteg a meztelencsiga, es a tehen es loszar az uton. :-)
Puszi neketek!