2010. július 28., szerda

Finisterra/Fisterra

2 napja megerkeztunk a vilag vegere!!!!!!! Az oceanhoz!!!!!!
Reggel ota keszulok megirni az elmult napok esemenyeit, de nem tudtam elszanni magam. Semmi masra nem voltam alkalmas, mint fekudni hanyatt az agyamon, es nezni a plafont. Orakon keresztul tudtam ezt muvelni. Talan el-elaludtam, de valaki mindig ramnyitott. Nehezen lett elegem magambol..... Roppant jol elvoltam a gondolataimmal, es a "mozizassal", vagyis visszaporgettem az utobbi napokat, es ujraeltem. Aztan megint, es megint.....
Most jottem vissza az oceanpartrol, setaltam egyet, es csigakat, kagylokat gyujtottem. Talan kiszellozott annyira a fejem, hogy hozzakezdhetek.........

Hatalmas a buli Santiagoban. Sorra talalkozunk azokkal, akik fontossa valtak az ut soran. Akikkel egyutt indultunk, akikkel nehany napot vagy orat egyutt toltottunk, es "dolgunk van/volt veluk"
Nem beszeljuk meg, csak felbukkannak. Orulunk, olelkezunk, gratulalunk egymasnak, koccintunk egy pohar borral.
Jarkalunk a varosban , leginkabb cel nelkul lezengunk, de mindig kiderul, van valami fontossaga a lezengesunknek. Anyu leginkabb velunk tart, mindenfele nyavalya elkapja, mar van vizholyagja, faj a dereka, gyomorrontas kinozza. Ugy gondolja, igy vallal velunk sorskozosseget. En nem igy gondolom.... :-) :-( Minden esetre nagy orom, hogy itt van, hogy itt vagyunk mind a harman. Holnap lesz a nevnapjuk, megint unnepelunk!
Jokat eszunk, iszunk! Finom a kaposztaleves! Mennyit olvastam errol a forumokon! Kerestek a forumokon a hazatert zarandokok a receptet. Hat, gyerekek! Semmi extra! kelkaposzta fozelek hig lere eresztve, es van ahol babot foznek bele, van ahol kenyerrel dusitjak. Ennyi.....szerintem...
Bettytol sms erkezett, reggel 1/2 9 korul erkezik. Megbeszeltuk Pannival, hogy beallunk helyette koran reggel a sorba, ne kelljen orakat ezzel toltenie.
Este, mikor anyu mar lepihent, mi lementunk a terre, jo kis koncert volt! Olyasmi lehet az egyuttes itteni viszonylatban, mint nalunk a CSIK zenekar.
Megint keson fekudtunk, koran keltunk. Leszaladtunk a zarandokiroda ele. Gyulekeztek a beerkezok, de nem olyan iramban, mint 2-3 nappal ezelott. Gondoltuk is, lehet, hogy foloslegesen fogjuk a sort Bettyeknek. Aztan kiderult, megsem, mert nagy csapatok erkeztek, jocskan novelve a mar tetemesre nott tomeget. Es megjott Betty!!!!! Mennyire orult! Mennyire orultunk! Halas volt a meglepetesert. Egyutt ert be Attilaval, es masik ket magyar lannyal. Gyorsan ki is tudta valtani az oklevelet, es elment szallas utan nezni. Szetszakadtunk mi is, mindenki ment a maga dolgara. Mire kinezelodtem magam es megeheztem, 2 ora korul jarhatott. Hiaba hivtam anyut, Pannit, senki nem volt elerheto. Igy egyedul ultem be egy etterembe kavezni, tintahalat enni. Laci hivott, megerkezett Skopjebe, nehezen tudunk beszelni, nincs terero, gyakran megszakadunk. Na, majd este, ha a kirendeltsegen lesz ra lehetosege!
Megsem maradtam egyedul! 20 percen belul a "camino angyala" :-) osszeterelt minket, egyutt ultunk a barban, anyu, Betty, Panni es en. A nyakunkban az anyutol kapott angyalmedal, hat, hogyne mukodne! Nekiindultunk "csajosodni/csajoskodni". Jartuk a ruhaboltokat, nehany kihagyhatatlannak tuno ajanlatnak nem is tudtam ellenallni. Aztan ebbe is belefaradtunk egyszer, es visszamentunk a belvarosba enni. Panni kert, hogy kiserjem ki a terre, mutassam meg neki a webkamerat, mert Renata baratnojenek most tudna integetni. Hiaba magyaraztam, merre menjen, eleg erthetetlennek tunt. Gondoltam, ha ehez kiseret kell, hat van ra idom, belefer. Es, mutatom a helyet, a kamerat es mennek vissza az etterembe, de ragaszkodik hozza, hogy maradjak. Es itt van Betty is, anyu is, de minek? Miert nem rendelnek inkabb az etteremben? Logathatnak a labukat! Nagyon fura a legkor, nagyon furcsat erzek! Valami nagyon kulonlegeset, es kepekben is megjelenik elottem az erzes, es mar bogok, mert biztos csak atverem magam, es probalom elhessegetni a gondolatot, es arra gondolok, hogy ez csak azert van, mert nagyon szeretnem, nem pedig a valosag! Kozben meg szorongat a szivem, es TUDOM, hogy itt most valami keszuloben van. Masodpercek telnek csak el, de kibirhatatlanul hosszunak tunnek ezek a masodpercek, varunk, nezunk, nem ertem, hogy mit, miert, hogy mi van. mig egyszer csak hatrafordulok, es megletom! Itt van! tenyleg itt van!!!!! Itt van Laci! Nem hiszem el, pedig tudtam! Bizony isten, tudtam! Csak nem hittem el. Meg az uton volt egy ilyen sugallatom, ugyan ilyen, mint nehany perce itt a teren meg egyedul allva. Ugrom a nyakaba, es percekig el sem engedem! Oleljuk egymast, nagyon-nagyon, mikozben megkerdezi, hogy hozza megyek-e felesegul? Persze, hogy igen! Mire kimondom, mar eszembe is jut, hogy elmaradt a drama! Az altalam betervezett, megirt, es gondolatban mar eljatszott szinhazi eloadas! Arra gondoltam egyszer, ha majd megkerdezi ezt, visszakerdezek, hogy mennyi idom van gondolkodni rajta? Nem mintha nem tudnam a valaszt, csak a hatas kedveert! De meg ehez is ert, hogy kihagyatja velem a hulyesegemet! :-) Mennyire magatol erthetodo, oromteli boldogsagos gyonyoruseges ez igy! Mar tisztul a szemem, mikor meglatom, csokornyakkendo van rajta! (hihihihi) Alkalomhoz illo oltozetben, hatizsakkal a vallan :-)
Meg orak mulva sem hiszem el , hogy igaz, meg csipkedem magam, hogy nem almodom-e?
Uszom a boldogsagban!
Reggel egyutt indulunk Finisterraba. Ez a vilagvegi varos, Fisterra pedig a vilagvegi sziklaszirt a hires vilagitotoronnyal, ahol a zarandokok a naplemente utan elegetik a hatrahagyni , elfelejteni, eldobni valo dolgaikat.
1º ora korul erkezunk egy maganfuvarozo kozremukodesevel, fele annyi ido alatt, ugyanannyi penzert , mint a busz. Dia mar tegnap ota itt van, foglalt nekunk szallast. A delutant a parton toltottuk, logattuk a labunkat az oceanba, gyujtottuk a kagylokat, es nagy nehezen belemerultunk a vizbe. Rettento hideg! Gyanitom, 15-16 fokos lehet, faj a labunk benne 1-2 perc utan. 4-kor jott anyuekert az auto, ami visszavitte oket santiagoba, ahonnan holnap repulnek haza. Magunkra maradtunk. Jo volt anyuval, bar ugy latom, elfaradt. Piszok meleg van, szivja ki az emberbol az erot. Mar elkepzelhetetlen, hogy birtuk ezt nap mint nap beoltozve, hatizsakkal, rendes fizikai megterheles alatt.
Elmentunk a boltba, bevasaroltunk enni es innivalot, es felgyalogoltunk a vilagitotoronyhoz. Gyultek az emberek, de mindenki megtalalta a neki alkalmas helyet, ahol hatrahagyhatja a multjat es leteheti, amit gondol.
Mire eszbekaptam, percek ota hattal ultem a naplementenek. Neha ugyan hatrafordultam megnezni , hogyan valtozik, milyen a fenye, formaja, de pont az ellenkezo iranyba nezte. Talan, a jovobe? Igen, ez mar a jovo, a multba csak vissza-visszatekintek...
Gyonyoru a naplemente, ahogy a viz elnyeli a korongjat! Micsoda szinek, alakzatok! Masodpercenkent tunik el, amig csak egy apro darab latszik, majd elvesz...... Elment minden regi rossz vele..... Milyen jo, hogy itt van Laci! Milyen elmeny ezt egyutt megelni! Raadasul neki is lehetosege van az elengedesre, megbocsajtasokra.... amennyiben szuksege van ra. Errol nem beszeltunk, ez mindenkinek a maga dolga. Es mellette megtehetem, hogy legyen "MAGAM DOLGA"!
Velunk van Panni, Dia, Michaela, megjelennek a chileiek, a nemetek, a japan es koreai "kislanyok", megint egyutt a csapat. Ok mar tegnap megtettek a maguk kis ritualejat, most csak utanunk jottek egy kicsit. Megittunk egyutt egy uveg bort, es magunkra hagytak minket.
Lement a Nap, kerestuk a Holdat. Sehol nem volt, hiaba nezelodtunk....., majd egy fel ora mulva felbukkant! TELIHOLD van!!!!!!! Teli, teljes, egesz! Ma minden teli, teljes, egesz!
Lassan fogtunk hozza a tuzgyujtashoz. Senki nem szorgalmazta, hogy kezdjuk mar, mindenki szorongatta meg egy kicsit a multjat, bucsuzkodtunk meg tole. Bucsuztunk a ruhakban, zoknikban, torolkozokben osszetomorult, megszorult multunktol.
Sorban dobtuk a tuzbe ruhainkat. En a vegen a satrat is maglyara iteltem. Langjaiban ertettem meg, altala hagyom hatra aggalyaimat a jovo miatt. Mennyit stresszeltem az ut elejen, hogy nem lesz szallas, csak ez a nehez sator valtott meg az allando aggodastol: hogyan tovabb? Hogy lesz holnap? Lesz-e hol aludnom? Egy sator kellett ahoz, hogy biztonsagban erezzem magam. Akkor meg keves volt a hitemª! Es persze, hogy meg ebben a zsufolt idoszakban is, mikor megtizszerezodott az uton levo zarandokok szama, meg most is mindig volt hol aludnunk!!!! Szerencsenk volt? Jol csinaltuk? Szemfulesek voltunk? -azt hiszem, igy egyutt, mind!
Neztem a holdat, mikozben iszonyu fustot okadva langolt a sator. Persze, hogy fele kellett neznem! Ot kellett varnom! Hat, o a mindig megujulo, valtozo, alakot valtoztato! A jovo ilyen! De, ha jol odafigyelunk, kiszamithato! A nap allando! Mindig kerek, mindig ugyan olyan. O a mult! Azon valtoztatni mar nem lehet. Valtoztatni csak a hozza fuzodo erzeseken lehet, azon, hogy hogyan hat rad!
Mennyi kettosseg gyulik ebben az esteben! A TUZ, amit gyujtunk, es a VIZ, ami alattunk mossa a sziklakat. A NAP, a HOLD! Itt a VEG, es itt a KEZDET! A Nap LEMEGY, a Hold FELJON!
Hu8llocsillag suhant at felettunk! Kaptunk meg egy lehetoseget! Nem csak elhagyhattuk a kellemetlen dolgainkat a MULTbol, de kivanhattunk valamit a JOVOre nezve!
Gyonyoru este volt! A CAMINOM CSUCSPONTJA! Laci reggel hazautazott, ittmaradtam "egyedul", tudom, azert , hogy feldolgozhassam. Hogy helyretehessek minden pillanatot, masodpercet. Nehez most nelkule, es nagyon hianyoznak mar a gyerekek! Mar tenyleg ugy gondolom, semmi dolgom itt, de valamiert igy rendeltuk a jegyet, talan meg valami dolgom van itt. Majd kiderul!
ezek utan fekudtem ma az agyban, aplafont nezve, orakig mozdulatlanul, es probaltam elhitetni magammal, hogy ez MIND IGAZ VOLT!

2010. július 26., hétfő

Santiago-Santiago "helyben topogunk" km ;-)

Reggel negyed 8-kor ebredtunk, 3 perc alatt elkeszultunk, es lementunk kivaltani az oklevelet. Mar ekkor meretes sor kigyozott, pedig 9-kor nyit az iroda. 10 orara sikerult a "pulpitus" ele kerulnunk, ahol kisebb akadalyba utkoztunk. Nem volt egyedi ez a 46 km-es utolso szakasz, megsem akartak elhinni, kerdezgettek, hogy busszal jottunk-e, hol aludtunk, es ellenoriztek a pecsetjeinket. Aztan mar kezbe vehettuk a latinul kiallitott bizonyitvanyt a zarandoklatunkrol.
Innentol kezdve kovalyogtunk. Azt sem tudom, mi tortent, ugy elment a nap. Anyutol kaptunk a megerkezes es az ut emlekere egy karlancot, nevnapunkra "angyal" medalt. Olyan, mint egy kis gomb alaku szelence, a kozepeben egy halkan, de gyonyoruen csengo golyo. Ha megcsorgetem, velem van a vedoangyalom!!! :-) Vacsiig semmi egyeb nem tortent. Ekkor aztan talalkoztunk Jakab bacsival, es egyutt ettunk-ittunk. Meglepett egy gyonyoru, es nagyon finom csokis tortaval. Nagyon jol esett a figyelmessege! Pannitol egy sajat maga altal keszitett ajandekot kaptam, "aqua con gas" "es caffe con lecche" (szensavas asvanyviz es tejeskave) felirattal. (lehet, hogy nem jo a helyesiras) ezt a ket kifejezest naponta tobbszor hasznaltuk, erre emlekeztet az ajesz. Vegre sikerult feltoltenem a telefonkartyat is, es hazauzenni, hogy megerkeztem.
Beultunk anyuval kv-zni, beszelgetni, fenykepeket mutogatni. Mutattuk a tegnap este Jakab bacsival keszult fotokat is. Egyszer csak anyu nagy orommel integet-kiabal valakinek a barbol. Jakab bacsi! Anyu meg fenykeprol megismerte! :-) Megbeszeltunk egy esti talalkozot.
Sorra osszefutottunk minden olyan ismerossel, aki fontos volt szamunkra. Nagy az orom minden ilyen talalkozaskor. Nagy extazisunkban a golya labu olasz lannyal le is egyeztettuk a 3-4 ev mulva kovetkezo "portugal utat" is. Ez is Camino, csak mas utvonalon, es valamival rovidebb.
Nagyon jol jatszanak az utcazeneszek, hatalmas a hangulat este! Tanc-moka-kacagas-lepenyeves-zsakban futas :-) Pannival polkaztunk, mindenki enekel, es orul, orul, orul. Ennyi boldog arcot! Utoljara az agykontroll tanfolyamon ereztem ekkora pozitiv hatasat egy tomegnek, bar ez az erzes most ezerszeresen hat!
Hatalmas a tomeg, az utcakon hompolyognek az emberek, megis olyan bekes minden. Viszont zajos-de nagyon! Szokatlan :-) Pedig volt beszoktatas! Gondolok itt az utolso 100 km-re.
A katedralis gyonyoru, kivulrol-belulrol. Jakabunkhoz olyan hosszu sor all, hogy meg sem kisereljuk a bejutast!
Ejfelkor kezdodott a tuzijatek. Hatalmas volt! ilyen formakat, szineket meg sosem lattam. Egyszerre olyan mennyiseget lottek fel, hogy egy tenyernyi szabad hely nem maradt az egbolton. Meg a tuzijatek is kulonleges!
Megint hajnalban fekudtunk le. Egyszer majd csak kipihenjuk magunkat!
Nagyon jo, hogy itt van anyu! A tobbiek is orulnek neki! :-) Minden zarandok-tarsunk nagy orommrl udvozli! Mar mindenki hallott rola, es a nagy talalkozasrol! Meseltek a tobbiek, amirol mi nem is tudtunk, hogy egy fogalom voltunk az uton. Csak ugy emlegettek minket, hogy a magyar testverek. Na, jo, hogyan is maskepp:-) Jo erzes volt megtudni, hogy nem csak mi gondoltunk masokra, jart az agyunk feloluk, a hogy es holletuk felol, de masok is sokat beszeltek rolunk, emlegettek minket.

Puszi mindenkinek otthon!!!!!!

2010. július 25., vasárnap

Boente-SANTIAGO 46 km

A reggeli ebredes utan egybol sikerult felbosszantanom magam a hazigazdank bunkosagan. Este kihuzta a telefontoltonket a konektorbol, es eltette az elosztonkat. Eloszor allitotta, hogy az ove, majd egy 20 perces keresgeles utan elenk dobta a pultra a megkerult "kincsunket" Meg is beszeltuk Pannival, hogy itt nem is reggelizunk, egy fillert nem hagyunk nala, inkabb a kovetkezo faluban toltjuk el a "frustukot". Igy is lett. A kave mellett kibontottam Laci mai napra szolo uzenetet, amiben gratulacioit, es buszkeseget fejezi ki a mai beerkezesunkre. Fel is hivtam, hogy kicsit eldatumozta magat, szerencses esetben holnap erunk Santiagoba. (mindenki tevedhet...gondoltam.... :-) )
Elertunk egy nagyvarost, ahol volt zarandok informacios iroda. Probaltam segitseget kerni a szallasfoglalashoz, de minden betelt. Sehol egy szabad agy. Gorcsolt a gyomrom a gondolattol, hogy szabad eg alatt kell aludnom, megfagyok ejszaka, nyugos leszek, faradt, kialvatlan, budos, koszos, es igy erjek celt? Igy talalkozzam anyuval? En egy diadalittas bevonulast terveztem, mar ki is keszitettem, melyik "szep" ruhamat veszem fel, ezzel is kiemelve a holnapi nap jelentoseget. Es kipattant az isteni szikra! En ma bemegyek! Ugyan, 46 km, de ha az arcomon csuszom is be, en bemegyek! Eleinte "csacska" hobortnak tun a gondolat, de percrol percre komolyabban gondoltam, es egyre inkabb elhatarozottabba valtam. Meg is osztotta Pannival az otletem. O egy kicsit szkeptikus volt, vagy tan ovatos, de annyit mondott, hogy nyugtaval dicserjuk a napot, majd meglatjuk, hogy birja a labunk. Delelott semmi bajunk nem volt, nem fajt semmink, jo eroben voltunk, miert ne birnank!?
Egy barnal leultunk pihenni, es osszekaptunk. Kidurrantunk, mint a lufi. Eddig birtuk toleralni egymast. Ez olyan, mint amikor tudtuk, hogy 30 km-t kell menni, a 28.-nal elhagyott az eronk. Ha 25 km volt a napi terv, akkor 24-nel. Szoval, tenyleg az ut nagy resze fejfen dol el! Ez tortent itt is. Valoszinu ez az utolso napunk es pukkkkkk! Fel is kapta a hatizsakot, es dulva-fulva elorerohant. En meg kenyelmesen befejeztem az ebedet, es lassan nekiindultam a hatralevo kb 3º km-nek. Egy darabig meg foglalkoztatott a vitank, aztan elengedtem.... Gyakorlatilag gondolatok nelkul, kimosott , ures fejjel haladtam. Semmi beerkezes feeling, semmi extazis, no adrenalin. Mi a fene van? Hiaba figyeltem, koncentraltam barmi jelre, tortenesre, nem jott.
Faradtam, eleinte 4-5, mostmar 3 km-enken kellett megallnom pihenni. Azt sem tudtam. hol jarok, mennyi ide az "annyi".. A falvakban semmi tabla nem jelezte, kifele-mifele, a km-eket jelzo kovek megszuntek, semmi tajekozodasi pont nem maradt. A telefonkartyamrol lefogyott a penz, es miutan ejszaka nem lett rendesen feltoltve, mar merult is.
Diaval futottam ossze, egy varoskaban, velem haladt tovabb. Nincs jo formaban. Remelem, azert tudott/tud az utra figyelni, nem terelodi el a teljes figyelmet egy szerencsetlen (vagy epp szerencses? nem tudhatjuk elore, mi mire jo...) parvalasztas gyotrelmei....
Egyszer csak feltuntek a litvanjaim! Hetek ota nem lattam oket, de sokat gondolta rajuk. Volt nagy olelkezes, orom! Meg birjak! 1ººº km a hatuk mogott, es foggggggalmam sincs, mennyi elottuk Fatimeig. A fiatal kislany, akivel tobbet beszelgettem, mondta, hogy eleg volt. Felul repulore, es Santiagobol hazamegy. Ugy erzi, erre mar ramehet az egeszsege.
Panni is elokerult, annyit beszeltunk csak, hogy meg birja a laba. Akkor Ok, haladjunk!
Lassan fogyott az elottunk levo ut. Megint vegelathatatlanul hosszunak tunt minden egyenes, es a kanyar utan sose az volt, mint amire szamitottam. Megint huzott hatra a hatizsak, es ket extem nagy vizholyaggal gazdagodtam. Fajt a forgom is. Ez az elso napok ota nem jelentkezett....mint a vizholtagok sem..... Mi a fene van? Erzelmileg, lelkileg semmi nem jon, de fizikalisan az elso nap elmenyeit, kinlodasait elem meg. Bekeretezem az utat?
Elertunk egy albergeig. 200 m-es sorban alltak az emberek. Ilyen meg nem volt! Itt aztan mar ezer szazalekosan biztos voltam benne, hogy ma, ha a fene fenet eszik is, BE KELL ERNEM! Ott var a hotelszoba, az agy, az agynemu, lepapirozas nelkul ulhetek a Wc-re, papucs nelkul zuhanyoshatom! HAJRA! ELORE! Es vonszoltam magam. Es unalmas volt. Aztan dogunalmas. Aztan minden porcikamban fajo! Elovettem a telefont, raneztem az orara, es 9 ora volt. Te jo eg! En azt hittem, 5-6 ora van. Nem sotetben akarok beerni!!!! Es ezt megertette, a labam, a karom, a derekam, mindenem, es egyszer csak egy zsinoron elkezdett huzni maga fele Santiago. Es fel 10 kor meglattam a varost magam elott. Hanyszor elkepzeltem ezt a pillanatot! Es a felemelo erzesnek, a diadalnak nyoma sincs. Csak haladok faradtan elore az unalmas elovarosba. Megiscsak ugy lesz, mint amin Pannival annyiszor poenkodtunk, hogy meg a vegen mi megyunk anyu ele a repterre? Persze, hogy mi! Az ut elejen, a szuletesunknel o vart minket! O volt varandos velunk. Most, hogy celba erek, es ossztalalkozom magammal, a mai magammal , nekem kell varnom ot! Ez igy tiszta, ez igy kerek! Hogy is gondolhattam eddig maskent?
Ezen elmelkedve lepkedek, mikor feltunik elottem egy osz szakallas, pocakos alak. Nem lehet! ...... Egy honapja szeretnenk utolerni, de lehetetlen behozni! De igen! Magyar cimer a sapkajan! Jakab bacsi!!!!! Oleles, boldogsag! Megis sikerul, amirol beszeltunk meg otthon, az elso es egyetlen talalkozasunk alkalmaval a camino klubban.: koccintunk egy pohar borral nevnapunk alkalmabol.....itt, Santiagoban. Es Panni is bevart. Osszeolelkeztunk, es eloszor ereztem valami buszkeseget a beerkezes miatt. Magamra is, es Pannira is buszke vagyok! Igy visszatekintve nem is volt olyan nehez!
Harmasban megittunk egy uveg vorosbort, beszelgettunk, majd Panni az orajara nezett. 11 ora ! Rohanaaaaaaas! Anyu gepe ejfelre erkezik, es meg nem lattuk a katedralist. Fel a hatizsak, bot a kezemben, es futottunk-futottunk keresztul a varoson. Beertunk a foterre, elrohantunk a katedralis elott, mikozben megallapitottuk, hogy ez nem semmi epitmeny, majd vilagosban jobban szemugyre vesszuk! Futas tovabb! Az utcan operaeloadas volt . Atrohantunk a nezok es az enekesek kozt, mikozben ritmusra rohantunk: Figaro! figaro! figaro! figaro! Vicces jelenet volt!
taxit kerestunk. Egesz gyorsan meglett az allomas, de nem allt benn kocsi. Erre sem kellett 1 percnel tobbet varni. Negyed ora, es 20 euro. Megbeszeltuk, menjunk! Ismet kocsiban ulunk. Izgalmas! :-) Kiertunk idoben. A gep kesik, mi meg mindjart elalszunk. Doltunk jobbra, balra, majd egy kv-val besegitettunk a fennmaradasba. Terveztuk, hogy legyen, mint legyen. Anyu nem sejt semmit.Pannival szoritjuk egymas kezet, kiszoritom a vert a kezfejebol, es gyorsan, nagyokat ver a szivunk.Nyilik az ajto, es kilep a terminalbol, mi negykezlab mogelopakodunk, es megfogom a kezeben tartott borondot. Megfordult........... UUUUUUU, hogy orult, hogy orultunk! Igen! Ez igy volt jo! valoban, nekunk kellett kijonni ele!
Hajnal 3-ig beszelgettunk. A szobank a katedralistol 3 percre van. Super, kenyelmes apartman. Minden tokeletes!
Beertem! Beertunk! 23-an! 27 nap alatt. Edes, Dragam, es ezt te elore tudtad! Hamarabb, mint en!!!!!! Egy honappal hamarabb, amikor megirtad! Hogy csinaltad? Hogy csinalod? Mindegy is, lenyeg, hogy tudod! Lenyeg, hogy mukodik! Hogy nagyszeruen mukodik! Azt mondod, mennyi minden van meg, amit nem is sejtek, de te benned ott van. .... Nem is kell, hogy tudjak rola, csak ha itt az ideje!

Itt vagyunk! Jol vagyunk! Buszkek vagyunk, es almosak, es budosek es faradtak, es ehesek. Alszunk egy jo nagyot a nelkul, hogy a holnapot meg kene tervezni! Nem kell tudni megallokat, km-eket, vizveteli lehetoseget. Holnap elkezdunk visszaszocializalodni!


KARDOS DR!!!! MEGCSINALTAM! Egy kicsit miattad is! Bennem volt a "csak azert is megmutatom" Igaz, ez csak egy kicsit.....:-) Biztam benne, hogy nekem lesz igazam, de feltem egy cseppet, hogy neked! :-)

Babaim! Draga csillagjaim! Lassan hazaerek hozzatok is, es agyon szorongatlak titeket! Es rengeteget beszelgetunk majd! Es egyutt leszunk, es megint csak nezlek titeket....., mint amikor tavaly nem lattalak benneteke 1 honapig! Milllllllio-millllio szereto puszit es olelest kuldok nektek! Es koszonom, hogy elengedtetek, bar aggodtatok-joggal-, hogy kibirom -e? Es buszke vagyok ratok, hogy ilyen turelemmel, es megertessel viseltettetek az agylovesem irant!
Es koszonom az apukatoknak is, hogy aggodalom es rosszerzesek nelkul lehettem uton! Tudtam, hogy jo helyen vannak a gyerek, es ez nagyon sokat szamitott!
Es koszi mindenkinek, aki velem volt, meg ha csak gondolatban is!

2010. július 22., csütörtök

Ventas de Naron-Boente 33 km

Nem a terveim szerint telt az ejszaka. 8-an aludtunk csak egy szobaban, megis eleg levegotlen volt a helyseg, ablakot nyitni meg nem tudtunk, mert a szomszedos istallobol doltek be a legyek. Most legyek, vagy ne legyek??? :-) -vagy levegot kapjak? :-)
Ejszaka iszonyatos horkolasra keltem. Bedugaszoltam a fulem a fuldugoimmal, de ez ellen a zaj ellen hatastalannak bizonyult. Hosszu ide-oda forgolodas utan felbatorodtam, es gondoltam, kicsit megpiszkalom a "zajokozot". Odaleptem a szomszed agyhoz, es kicsit megsimogattam a fenn alvo fiu halozsakba bujtatott labat. Hirtelen felult, ilyedten nezett ram, en meg megdermedve alltam, mert a horkolas nem szunt!!!!! Basszus! az alul alvo no horkolt! :-) Suru sorry-k kisereteben visszasummantam az agyba. :-)
3/4 8 ig aludtunk. Diaval, es egy baszk lannyal reggeli kozben talalkoztunk. 3. napja nem volt szallasuk, szetfagytak a hidegben a szabad eg alatt. Kerdeztem tole, hogy ez a lany nem a "foldijevel" van? AAAAA!-mondja, es kozben ket mutatoujjat egymashoz erintgeti.... ok csak basz.............. -kok:-)
Irto hideg volt! Lastszott a lehelletunk, nem lepodnek meg, ha minusz fok lett volna. Mi volt , amibe az elso lepeseimkor botlottam? Egy 5 levelu lohere!!!!! Na, akkor matol egyutt a "csapat" !!!! Lacinak es nekem is mindennel fontosabb volt olyan tarsat talalni, akinek a gyerekei erdekei az elsok, es legfontosabbak. Ezert is kaphattam igy a jelet a kapcsolatunk kezdeterol. Es az egesz napom ennek jegyeben telt, minden kulonosebb jel nelkul. Nincs mar tehentragya az uton! Konnyeden megyek! Nem faj semmi! Nem nyom a hatizsak. Semmi, de semmi bajom nincs!
Orulok a napsutesnek, a legyezo szelnek, es minden lepesnek, ami kozelebb visz a cel fele!
Volt az uton egy kissrac az apukajaval. Bicajjal haladtak volna, ha a kolok fel birt volna tekerni az emelkedokon. De ne.... Es az apukaja tolta, nyomta, vonszolta felfele. Olyan kedvesen, turelemmel, hogy elokaptam a fenykepezot, hogy lekattintom oket. Mire elvettem a szemem elol a gepet, felbukkant a kanyar mogul egy tolokocsis, szembe velunk, aki felhaborodottan mutogatott, es integetett, hogy mit kepzelek, miert gondolom, hogy az o rokkantsaga megorokitendo dolog?! Remelem, meg tudtam neki magyarazni, hogy nem o volt a celpont, de eleg kellemetlen volt az eset.

Kibe botlok? A csilingelosbe! A 2-es szamuba. Gorcs a gyomromban. Most leutom. De megsem..... Harafordul, udvozoljuk egymast, es mosolygunk. Megsem zavar! Lassan megy, nem ugy, mint szokott. Faradt a tarsa, nem tudnak szokas szerint haladni. Lelepem oket. Tullepem oket! Tulleptem rajtuk! Gyertek csak csiliongelosok, mar nem zavartok!

Talan mar latunk olyan hegyet, ami mogott Santiago van, de azt az eget, es olyan felhot, ami Santiago felett, az biztos!

Nehany km-rel a mai beerkezesunk elott lattunk egy holgyet. Idosebb, szepen, lassan, egyenes derekkal jar. Talan o lehet "Colombo" felesege?! Felbatorodtam, megkerdeztem. Nem talalt. Valtottunk nehany szot, ki, honnan , hova, majd atmenet nelkul elkoszont, jelezve , hogy egyedul akar lenni. A szallasunkon, amit meg a tegnapi albergeben foglaltak nekunk, ujra osszefutottunk, raadasul egy szobaba kerultunk. Nyomasztott a hallgatagsaga, megkozelithetetlensege. Diaek a szomszed szobaban kaptak helyet, atjottek beszelgetni. Kerdeztuk a nenit, nem zavarjuk-e? Mosolygott, mondta, hogy dehogy! Vegul mar egyutt boroztunk, ettuk a sajtot, szolot, olivabogyot. Egesz jo fej! 18 eves koraban egy spanyol szerelme azt mondta neki, hogy a legszebb orszag a vilagon Spanyolorszag, de a legszebb varos Budapest. Azota vagyik oda. Egyebkent perui!!!! Talalkozott Sherley McLainnel, egy perui etteremben!
Millllio puszi nektek!!!!!!!
Sarria-Ventas de Naron 35km

Nem volt veszes a sportcsarnokban aludni. Reggel viszont a rengeteg izgatott "ujdonsult" zarandokjelolt 5 ora korul megindult, igy mi sem tudtunk tovabb aludni, fel 5-kor mar mi is uton voltunk. Sarria kb 1º km-re van a 1ºº-as km-tol, igy innen kezdik az utjukat, akik csak egy zarandok oklevelre vagynak, ugyan is ez utan mar jar.
Sotet volt meg, a varosban viszonylag konnyen tajekozodtunk. Mar nyitottak a barok, mondtam Panninak, alljunk meg, igyuk meg itt a szokasos reggeli tejeskavenkat, de neki benne volt a "slung" a lababan, haladni akart. Na, jo, gondoltam, raerunk azzal a koffeinbombaval. Kierve a varosbol egybol az erdoben talaltuk magunkat, ahol kozvilagitas hianyaban mar az orrunkig sem lattunk. Alig talaltuk a jeleket, szinte negykezlab masztunk egy-egy sarga nyil utan kutatva. Csetlettem-botlottam a kovekben, es szinte szedultem, hogy nem latom a talajt, hogy hol a lepesem vege, hova kell letenni a labam. Egyre duhosebb lettem, eloszor Pannira, hogy ilyen hulyesegbe hajszolt, aztan rajottem, dehogy hajszolt, mentem en magamtol. Mikor masodszor bicsaklott meg a bokam egy koben, duhosen levagtam a zsakom a foldre, es kozoltem, hogy en innen egy tapottat sem tovabb kivilagos-kivirradtig. Elhelyezkedtem egy sziklan, elovettem a kekszem, a vizem es jol megreggeliztem. Kozben haladtak el mellettem a fejlampas "mindenttulelok", "kemenyfiuk-lanyok". Mire vegeztem az evessel, egeszen jol lathatova valt a terep, igy Panni utan lodultam, akit negyed oran belul utol is ertem. Vilagosban lehetett csak latni, mennyien lettek nagy hirtelen a caminon. Dobbenet!!! Hompolyog a tomeg! Hangosak, figyelmetlenek. Mint a domper , turjak az utat maguk elott a vadi uj bakancsban, uzsonnastaska meretu hatizsak a hatukon. Roppant zavaroak, es ugy latszik, minden gondolat nelkul, sportbol vagy bulibol gyalogolnak. Meg a Wc-n sem tudnak viselkedni. Ferfiak a noibe, nok a ferfiakeba, mindegy az , csak sort ne kelljen allni! Fenekestol megfordult ez a caminos vilag, mint "akkor" az eletem!Nem hittunk a szemunknek! A 1ºº-as ko elott 1 km-re becsatlakozik egy autout a caminoba. Taxival, buszokkal erkeztek emberek. Nehogy 11º-et kelljen megtenni! :-) Vegre elertuk ezt a jeles kilometerkovet. Mennyit gondoltam erre a pillanatra! Otthon az volt az erzesem, ha ezt elerem, innen egyenesen befutok Santiagoba, mert ez kibirhatatlan lesz! Kibirhato! Ma mar tudom. Sot! Nem volt ez akkora katarzis! Persze, matematikailag nagy dolog, elvegre legyalogoltunk 7ºº-75º km-t, viszont inkabb szivszorongato, hogy kozeledik a vege. Ezeknek az uj legenyeknek pedig meg tobb van elottuk, mint mogottuk! De fura! Lassan beerek, es nincs tovabb hova menni. El is gondoltam , jo lenne egy ilyen foglalkozas, hogy hivatasos meno. Napi 8 oraban. Ezt birnam! :-)

Lattunk egy nagyon sportos fickot, a derekan keresztul rakotve 2 rudon huzta a kerekeken gurulo taskajat. Mi a fene? Ha mi elbirjuk a cuccunkat, o miert nem? Es egyszer csak futasnak eredt! Ahhhha! Meg egy futobolond! Ugy tunt el elottunk az erdoben, mint egy kentaur!

Gondolkodtam a mai napon, mar elore hergeltem magam, hogy fog megjelenni elottem eletem legkeservesebb 2 eve. Gondoltam, rosszul leszek, bevetem magam az erdobe, ott agonizalok egy sort, lehetoleg habzo szajjal, kinokkal gyotorve.....vagy mi lehet? Es csak mentem-mentem, es meg mindig jol birt a labam, nem gorcsoltem, jol ereztem magam, egyedul a hatizsak nyomta a vallam. Zsibbadt tole az egesz bal karom. Akar hova huztam-vontam a pantjat, nem sikerult jo helyre tenni. Na, igen, mit is vartam, hatalmas terhet cipelek ma. Raadasul feltunt egy ujabb csengetos ficko az uton. "Kiidegel" ez a ket barom! Ezeknek tuti kicsi a .................... labuk, ezt akarjak kompenzalni. Valami sulyos szemelyisegzavart diagnosztizalok :-) Kolomppal a nyakukban csak a marhak meg a birkak maszkalnak. Ezek tulajdonkeppen ezt jelzik felenk: Nezzetek, mekkora nagy allat vagyok!!!!! Figyeltem, mirol is szol ez? Nekem mirol szol? Mit csinalnak? Folyamatosan olyat, amit en nem akarok! Nem akarom, hogy korulottem legyen, hogy zavarja az eddigi bekemet, nyugalmamat! Es ketten vannak. Egyik mar szinte eltunt (ritkan bukkan fel) erre kapok egy masikat. Ahhhha! Milyen furcsa vigjatekot irt az ut, ferfiak kepeben jeleniti meg elottem az altalam legjobban gyulolt 2 not! Akik eleg, ha csak megjelentek, mar nem fertem a borombe, agressziv gondolataim tamadtak, es minden rtrosszert ami ert, oket okoltam! Pont igy ereztem a kolomposok irant is. Egyet akartam, takarodjanak! De lerazhatatlanok, megkerulhetetlenek, le-es elhagyhatatlanok. Nincs eszkozom ellenuk!!!!
Ha eddig bokaig, ma terdig jarunk az urulekben. Na, persze! Nem csak hogy jo nagy szar az eletem, nyakig sullyedtem benne. Epp. hogy a fejem kilog, es rettegek, meddig merulhetek meg?

Lassan elertuk Portomarint. Nagy varos, egy gyonyoru toval. A hatalmas tavon egy hid vezet at, itt halad a kijelolt utunk. Es ezen lepkedve egyszer csak megvilagosodtam :-) Ez az! Itt A NAGY VIZVALASZTO!!!!! Megyek at a tuloldalra,egy masik oldalra, egy uj eletbe, uj celok fele! Faradtan, de haladok elore. Aterve a hidon egy nagy lepcso a kovetkezo akadaly. Nana! Ki kell emelkedni a trutyibol! Ok. Ez is megvan, piheno! Osszefutottunk Diaekkal. Fel ora dumcsi, eves-ivas utan ujra utra keltunk. Nehany szaz meter utan egy ujabb hid, de visszafele. Ezt hogy tudja! Igy elemrakja az ujraprobalkozas szimbolumat! Hid, de visszafele! Nagyon ingatag szerkezet volt, billegett, rossz erzessel, felve haladtam at rajta. De atertem ezen is! Innen egy gyonyoru, arnyas osvenyen vitt az utunk, itt mar tudtam, tul vagyok mindenen, minden fajon, minden rosszon! Megis van valami a keresztnel letett kovemben! Megszabaditott a lelki kinzasoktol, viszonylag targyilagosan eltem meg a valasomat, es az ezzel jaro kinlodasomat.

Tegnap talaltam az ut menten harom 4 levelu loheret. A harom gyerekem jutott roluk az eszembe, el is tettem nekik. Kerestem meg kettot, de nem leltem. Gondoltam, majd ha itt az ideje. Es most, a celegyenesben rabukkantam meg kettore. Megvagytok mind az 5-en. :-) Elmeseltem Lacinak, aki csodalkozik ezen, ez a resze az eletunknek csak holnaptol kovetkezne. Gyozkodom, hogy nem kell ezt ennyire percre pontosan venni!

Tegnap eszrevettem, hogy tele a kulacsom vizzel. Nem hasznalom, kenyelmesebb egy fel literes muanyagflakon. A Francba! Legalabb 1 hete cipelek plusz 1 kg-ot. Meg valamikor akkor toltottem fel egy kut nelkuli hosszabb szakasz elott, es megfeletkeztem rola.

Tobbszor talalkoztunk egy kedves, idosebb urral. Mindig kerdezi, mikor indultunk, mennyi ideig tarott az ut? Jol oltozott uriember. A felesege es az unokaoccse jarjak az utat, o mindig a vegallomason varja oket, majd reggel tovabbviszi a hatizsakjukat. Elneveztuk Colombonak. Ot mindig latjuk, a feleseget meg soha, csak mindig mesel rola:-)

A spanyol tanarral es a vele tarto kaliforniai lannyal gyakran osszefutunk . A srac foglalt nekunk elore szallast , ugyanis minden full. Innentol az ut vegeig nincs szabad agy! Este is osszefutottunk, mutattanm a lanynak a lohereimet. Azt mondta, eleteben 1-et talalt. Valoban, ez valami kulonleges, de haszontalan kepessegem. Szaz szamra szedem a 4 levelu loheret. Mondtam is neki, hogy mindjart keresek egyet, es leszakithatja. 2 percen belul meg is lett! Azt az oromet! Olelgetett, es konnyes szemmel mondta, hogy most egy ferjet es 2 gyereket kivant a loheretol. Azert felhivtam a figyelmet, hogy nekem ennel tobbet kellet tennem egy teherbeesesert:-)

A szallasunk jo kozepes, es extrem draga. Kivulrol mint egy istallo, de belul tiszta. Nem is kell mas! Es van parna!!!! Hurrrrrrra! Mekkorat fogunk aludni. Ugye-ugye, nem kell sok egy kis boldogsaghoz! Meg egy pohar forro tej, es alvas! 8-kor! :-)
Szijjjjjjjjjasztok! Puszi!

2010. július 20., kedd

Fonfrija-Sarria 31 km

Reggel sikerult a spanyolt lerazni. Tan egy kicsit meg volt sertodve, de nem erdekel! Egyszeruen ranktapadt, es kellemetlenul mindenhol ott volt, ahol mi.
Ott folyatattuk, ahol abbahagytuk: kuzdottuk at magunkat a bokaig ero tehenszaron :-) Mindent beterit ez az iszonyat mennyisegu urulek, terjeng a buze, es millionyi legy dongi korbe a falvakat. Biztosan karpotolni akart minket a termeszet, mert egyszer csak egy volgybe lenezve meglattuk, hogy a felhok folott allunk. Micsoda latvany! Micsoda erzes! Es egyszer csak elkezdtek a habok kozeledni felenk, es betakartak minket, csipkedtek, simogattak borunket az apro paracseppjei. Ebben a csodaban haladtunk meg vagy egy orat, olyan tajakon, olyan osvenyeken, hogy ezt mar tenyleg nem probalom leirni, mert leirhatatlan! Lassan haladtunk, mert allandoan fenykepeztunk. Mire eltettuk a gepet, a kovetkezo kanyar utan megint valami kaprazatba botlottunk, amit azonnal meg kellett orokiteni.
Meg delelott hirt kaptam otthonrol. UUUUUUUUgy felhuztam magam, hogy vegigorditottam erdot-mezot! (persze, csak ha nem volt kozel-tavol egy teremtett lelek sem ) Naggggyon megbantva, atverve ereztem magam, es ra kellett jonnom, ez egy ujabb bizonyiteke annak, hogy nem uszom meg a multam ujraeleset egy kereszthez lerakott kovel. Akkor bizony ott lenne a vege! De nem igy van, van meg 4 nap! Elorelathatoan meg egy szornyu, egy olyan-amilen :-) es 2 gyonyoruseges :-) AMEN :-) Ha jonnie kell, hat had jojjon! Szoval, ma is azt ereztem, figyelmen kivul hagyjak az erzeseimet, kereseimet, nem torodve azzal, hogy megbantanak! Es csak jottek-jottek az ezzel kapcsolatos emlekeim........ A jelenben pedig tortennek az esemenyek. Tartalmilag talan masok, megis ugyanazon a helyen erzem, hogy hatnak! A mult es a jovo egy egeszen mas sikon, de egymassal parhuzamosan zajlik, egyszer csak osszefonodik a ketto, es ertelmet nyernek egymasbol. Megvilagosodik minden. Egyik a masikbol toltekezve valik egessze.

1 ora korul ebedeltunk, amibol uj energiat nyerve nekiiramodtnk a meg hatralevo 12 km-nek.
Hosszabnak tunt, mint amennyi, de viszonylag konnyu terepen, kellemes idoben, csodalatos tajakat atszelve kozelitettunk Sarriana fele. Ut kozben 2 olasz novel "beszelgettem" egy keveset Helyesek, jokedvuek, mar harmadik napja :-) vannak uton, de ki vannak keszulve. Beerve a varosba az informacios irodaban megtudtuk, hogy minden szallas foglalt. Nem csak az alberguek, hanem a hotelek, fogadok is. A kulvarosban van meg ket hely, 40 euro egy 2 agyas szoba. Viszont lassan megnyitjak a sportcentrumot, (tornacsarnok) ott vannak matracok, lehet aludni. Huztam a szamat, de Panni nem akart szallodaba menni, igy megneztuk a "letesitmenyt". :-) OOOOOO, hat volt mar ennel rosszab! :-) Ugyan tele van kosarpalankokkal, focikapukkal, es mikor eljottunk, voltak mar vagy 40-en. UUUU, mi lesz itt ejszaka! Fizetni nem kell, legalabbis eddig nem kert senki penzt, raadasul magunk pecseteltunk credencialunkba. ( utlevel) A szaritokotelet is megoldottam. Valammi sugallatbol meritve eltettem egy kidobott gatya madzagjat. Ezt kotottem ki egy racs es a kerites koze :-) Furdes-mosdas, aztan felkerekedtunk beszerezni a napi betevot. Most teli van a szatyrunk mindenfele foldi joval, kiulunk egy parkba Pannival, es mindent befalunk. Kicsit tulvasaroltuk magunkat, muszaj a nagy reszet megenni, ne kelljen holnap cipelni. Napokig nem latunk "szupermarketet", csak pici, gyenge kinalatu boltokban tudjuk megoldani a vasarlast, igy aztan megtortenik, hogy elrugjuk a pottyost :-)
Sziasztok, az elozo napokat igyekszem potolni, ha nyugisabb helyen leszunk!
A galiciaiaktol nem vagyunk elajulva :-( :-)
Pereje-Fonfrija 35km
Molinaseca-Pereje 38km

2010. július 17., szombat




Rabanal del Camino-Molinaseca 25 km

tegnap delutan elmentunk Pannival vacsizni. Gaspaciot (parileves) ettunk, vorosbort ittunk, igy keszultunk fel a 1/2 8-kor kezdodo misere. vartunk jo nehanyan a templom elott, a pap csak nem akart jonni, mondtak a helyiek, hogy ez bizony neha elofordul. marmint, hogy elmarad a mise , igy nem lesz sem-MISE:-) legalabb jol osszebaratkoztunk az angol hospitalerosainkal, emlegettek az aranycsapatot, legendakat meseltek, es megkertek minket, hogy nehany alapveto magyar szot irjunk le nekik, hogy honfitarsainkat mar sajat nyelv8kon koszonthessek. Delutan meg 5 orai teat is adtak. Ezt a szallast tegnap reggel egy mellettunk elhalado kerekparos ajanlotta, aki ismeretlenul leszolitott minket, es mondta, ha Rabanalba tartunk, menjunk az angolokhoz, ott szertartasos teazas lesz. hat, ezert keveredtunk ide, nem is bantuk meg. Reggelit is kaptunk, a szokasos tejeskavet vajat, kenyeret , lekvart.
Reggel viszonylag enyhe idoben indultunk, es nehany kilometer utan olyan tajba bukkantunk, hogy elallt szemunk, szank. (azota szem birom becsukni :-) ) Nem hittem a szememnek! Probalkozhatnek lefesteni a tajat, de lehetetlennek erzem. Na, azert teszek egy probat. Orias hegyek kozt haladtunk, kis, keskeny osvenyeken. A hegyek tetejen felhosipka, a fuvon para. Alacsony, inkabb cserjes-bokros novenyzet a jellemzo, es az utat lila, pici apro viragu novenyek boritjak. A volgyekben, tavol aprocska falvak latszanak, csupa-csupa fekete pattintott pala ko csereppel fedve. Mesebeli!
6-8 km-t haladhattunk elore, mikor elertunk A NAGY KERESZTIG. Itt szokas szerint a zarandokok hagynak egy kis emleket maguk mogott, letesznek egy kovet a mara mar hatalmasra nott kohalomra, es, gondolom, mint en is osszegzik magukban es vegiggondoljak a maguk mogott hagyott idoszakot. En a masodik nap ota cipeltem a hatizsakom zsebeben az erre a celra felszedett kovemet, es jelkepesen, lassan mar 21 napja rakom bele a multam, fajdalmam, kivansagom. Es, ma eljott ez a tortenelmi pillanat, amikor letehetem! Lepakolhatom, hatrahagyhatom! Felmasztam a kohalomra, es keptelen voltam kirakni a kezembol. Szoritottam, ragaszkodtam mindahoz, amit belepreseltem, hisz az mind az enyem! Az en eletem! velem tortent meg! En vittem veghez! Velem tettek! Aztan egyszer csak sikerult! Megszabadultam tole.
Soha nem vart megkonnyebbulest ereztem, ugy gondoltam, ebben mar benne van/volt az is, amit annyira feltem megelni az utam soran. Az innen kovetkezo 4-5 nap. Valoban benne lehet? Itt tenyleg le tudtam szamolni a multtal? Es menet kozben, ahogy ezen jartak a gondolataim, meglattam ismet egy szt Jakab kagylo nyomot a homokban. Es megegyet, es megegyet.Mi ez, ha nem JEL? Jele annak, hogy helyesen gondolom. Olyan hitet es megerositest adott, hogy elhiszem, tudom, nem kell mar ujraelnem azt a borzalmas idoszakot, amire csak visszaemlekezve is osszeszorul a gyomrom. Pedig, milyen halas vagyok ezeknek az eveknek, azoknak az embereknek, akik, amik reszesei voltak ezeknak az eveknek, akik adtak a pofonokat, akik megbantottak, akikben csalodtam, de eppen ok loktek, zavartak, kergettek egy uj elet kezdete fele, amit megelnem eddig eletem egyik legszebb idoszakanak erzek. valtoztam, valtozom, vegul is nekik koszonhetoen. Es ez az ut segitett abban, hogy ezeket az eveket is tisztabban lassam, es harag, gyulolet, megbantottsag nelkul gondoljak vissza resztvevoire.

Sokan lettunk. Ez nem zavar, soha nem zavart a korulottem levo sokadalom. Vagy feltorlodott a sok zarandok az ut vegere, vagy sokan csatlakoztak ido kozben. Mindketto igaz lehet, mert belenezve a regisztracios fuzetekbe, amit az alberguebe erkezeskor toltenek ki, latom, hogy a zarandokok talan 1º-ed resze jon San Jean Pied de Portbol. Folyamatosan csatlakoznak nagyobb varosokban, foleg spanyolok, es iszonyat hangosak. Ma elottunk ment 3 fiu, meggyozodesem, hogy a szomszed hegyen levokkel beszelgettek. :-)

picit faj a labam. Nem mashol, nem kevesbe, hanem MASKENT! Mitol mas? Mert ez mar erezhetoen, egyertelmuen CSAK fizikalis. Lecsupaszitott, kinlodasoktol mentes fajdalom.
Elviselheto, elhanyagolhato!
talalkoztunk Zsuzsaval! Egy barbol jott ki eppen, mikor mi megerkeztunk. Orult nekunk! Kiderult, annyira fajt a laba, hogy levonatozott 13º km-t. Most is egy helyen szalltunk meg. A mai vegcel 6-7 km-rel odebb lett volna egy nagyvarosban. Olyan meseszep helyre ertunk 2 ora korul, hogy nem volt kedvunk tovabb a nagyvarosi forgataghoz. Eleg nehez terepen jottunk ma keresztul, tele sziklaval, oklomnyi kovekkel, aprobb emelkedokkel, es embert-cipot-botot probaratevo meredek lejtokkel. Holnapra sik terepet jelez a terkep, ott majd bele tudunk huzni be tudjuk hozni a lemaradast.
1 het mulva beerunk! Holnap reggel atlepjuk a 2ºº km-es hatart. Lassan elhiszem, hogy nem csak alom, valoban kepes vagyok vegigjarni a Caminot!
Visszamegyunk meg a varoskozpontba, ahol keresztul folyik egy hid alatt egy patak. Parkos, fuves, nyugalmas. Ez kell nekunk! Meg egy pohar bor :-) (a sargadinnye sonkaval mar megvolt!!!)

2010. július 16., péntek


Puente de orbigo-Rabanal del Camino 36 km

Bekovetkezett....... Buszra kellett szallnunk....:-( na, de szep sorjaban. ....
Reggel szokas szerint 6.15-kor mar uton voltunk. Megenyhultek a reggelek, a labaink "jol jartak", a csomagjaink birhatoak lettek, minden, de minden nekunk kedvezett. Kb 7 km utan alltunk meg az elso barnal, nem akartunk hinni a szemunknek, a neve Centro Szocial Bar volt. Nem hazudtolta meg a nevet! nalunk 35 eve kulonb "kulturkozpontok" uzemeltek faluhelyen :-) A kavenk elfogyasztasa utan haladtunk szepen tovabb, egyszer csak a semmibol elobukott egy omladozo teglaepulet, ami elott egy bodega allt telis-tele gyumolcsokkel, gyumolcslevekkel, teakkal, zab-es buza tejjel, mind-mind bio kiadasban. Adomanyos hely, mindenki annyit ad erte, amennyit tud, vagy erez, hogy adnia kell. Itt ucsorogtunk nehany percet, es kipihenve, jokedvuen, rityegve-rotyogve haladtunk Astorga fele. Panni elovette a terkepet, hogy megnezze, mennyit haladtunk, mennyi lehet meg elore, mikor ......... pufffffffff!!!!!!............ Akkorat esett egy koben, mint az olajto! Leesett a hatarol a hatizsak, a fenykepezogepje 2 m-re, a vizesuvege ennel tavolabb landolt tole, a mostani percig nem ertem, hogy zakozott ekkorat, de megtette! :-) Meg most is sirva rohogok az emleken, amint a foldreerkezeset idezem emlekeimben. Szegenynek lejott a plezur a vallarol, terderol, es jol meghuzta a labat. Az, hogy ugy nezett ki, mint egy kis varacskos diszno.....errol mar nem is beszelek :-) Mindez egy kereszt elott 5º m-re. Meg is allapitotta magarol, es a helyzetrol, hogy fentrol jol terdre kenyszeritettek! Biztosan jol fejet kellett hajtania, es ha nem teszi magatol, besegitenek az egiek! Vegre labraallt szegenykem, elbicegett a szomszed faluig, ahol a sebet ellattak egy rendeloben, de lattam , hogy minden lepese egy kinszenvedes. Mondtam, ne eroltessuk ezt igy tovabb, stoppolok egy autot, ami bevisz minket az astorgai korhazig. Egy spanyol zarandok gyakorlatilag egy kocsi eke dobta magat, ami igy kenytelen volt megallni, es beszallitott minket a varosba. Egy kedves, jo illatu holgy volt a sofor, aki a belvarosban tett ki minket. Nem tudtam mivel koszonhetnem meg a szivesseget, leakasztottam a nyakambol a keresztet, amit Edittol kaptam. Innen egy idos hazaspar szinte a korhaz kapujaig kisert minket, mikozben idegenvezetest is tartottak. A korhazban fel ora alatt vegeztunk. Minden frappansan, gyorsan zajlott, csak a vegszo volt "halalos" : Ma NO CAMINO!!!!!-mondta az orvos. 1 nap stop, pihentetes. Gyorsan dontottunk, akkor buszra szallunk. A szomszedban volt a buszpalyaudvar, kiderult, van meg az indulasig 3 orank. Pompas!!!! A csokigyarral kezdtunk, ahol vettunk egy hatalmas tabla mandulas csokit, egy bazarban folytattuk, ahol Panni vett nekem egy hasonlo, de az elozonel sokkal szebb keresztet. Olyan helyes huzas volt tole, ossze-vissza hatodtam magam, es vegigbeszeltuk, hogy jar korbe-korbe, kezrol-kezre a lancom. Kivancsi lennek, elinditott -e valamit, es mit az autos holgyben az ajandekunk ? talan egyszer elmegy a caminora! ?
Ezek utan kerestunk egy bart, ahol felraktuk a labainkat egy szekre, es amit szemunk-szank kivant, megvettuk! En konyakot ittam, szlamit ettem kenterrel, uburkaval, Panni Tinto de veranot ivott, es fankot evett. Kivaltottuk a gyogyszert, visszamentunk a buszallomasra, es megtettuk, amit nem akartunk, de tennunk kellett.......
Ut kozben figyeltuk az ismerosoket, mikozben szaguldozott a busz alattunk, mintha hullamvasuton ultunk volna. Hihhhhhhetetlen, mekkora tavolsagokat teszunk meg gyalog . talan ezert kellet buszra ulnunk egy rovid (kb 18-2º km-es) szakaszra, hogy ertekelni tudjuk magunkat. Furan hosszunak tunt az ut, holott ennek naponta megtettuk a masfelszereset! Elhaladtunk Betty, es meg nehany ismeros mellett, mikozben jokat vidultunk a kanyarokon, hegyeken-volgyeken valo ide-oda dulongelestol. Elveztuk! A varosba erve megkerestuk az alberguet, amit meg ma reggel egy biciklis caminos bacsi ajanlott. Mondta, hogy angolok uzemeltetik, lesz 5 orai tea. Igy most itt vagyunk, abban remenykedunk, hogy rendbe jon Panni laba, es a mai jokedvvel, de 2 labon haladhatunk tovabb!!!! Minden bajt osszevetve konnyesre rohogtuk ma magunkat, doltek belolunk a poenok. Valami felszabaditott bennunk/koztunk valamit, amitol olyan oldotta, jo hangulatuva lett a nap, hogy kivanpom magunknak, maradjon/maradjunk igy!!!!!!!!
Puszillak benneteket

2010. július 15., csütörtök


Leon-Hospytal y Puente de Orbigo 33km

Megy ez! Lenyomtuk a 33-at! 3 ora korul be is ertunk!
A Leon kornyeki utakrol (be es kivezeto) annyit, hogy az utikonyv szerzoje szerint eletveszelyes! Azt ajanlja, uljunk fel buszra, es az ablakon kinezve imatkozzunk a gyalogosan kozlekedo zarandokokert. Ez azert barokkos tulzas volt tole, de valoban, idonkent kellemetlenul kozel haladtak el mellettunk az autok, kamionok.
Tegnap nagy csalodas volt a teszta. Kertem egy pohar vorosbort, es kerdeztem, "pasta" van-e? Mondtak, hogy igen, megkaptam a boromat, vizemet, es ultem az etlapra varva. Egyszer csak megjelenik a pincer, nagy buszken, elegansan leteszi a nagy tanyert elem, hogy ime, itt a pasta, amit kertem. Metelt teszta, paradicsomszosz, kagylo, rak. (szo nem volt feltetrol, gondoltam, ez a pasta-pasta) Ha valamit nem kivantam, akkor az ez volt. legyurtem belole a szamomra ehetot, nagy fintorogva, csalodottan falatoztam. Meg ma is idonkent azt ereztem, hogy viszont latom :-( :-)
nem aludtam jol, mar megint nem..... A fejem mellett ment el legalabb 5 vizvezetek cso, minden csapkinyitast, Wc lehuzast az agyambol elvezhettem.
Reggel az indulas utan mar 3ºº m-re elakadtunk. Nem csak mi, masok sem talaltak a jelzest, minden terkep mas iranyt jelolt, volt, aki mar iranytuvel tajolt, mikozben minden iranybol jottek visszafele is az eltevedt hatizsakosok. Gondoltunk egy nagyot, elindultunk a nekunk leginkabb szimpatikus iranyba, ami, mint kiderult, nem is volt rossz megerzes, de egy helyen nem kanyorodtunk el, igy egy negyed orat meg kovalyogtunk, mire megtalaltuk az elso sarga nyilat. Kozben majd megfagytunk! Kutya hideg van am ! 8 fok volt reggel 6-kor, es 9-ig nem is igen enyhult, aztan meg villamgyorsan kellett a ruhat ledobalni magunkrol, meg ne gyulladjunk. A hidegtol fajt a kezunk, szinte gorcsben allt a botot fogva. Azt hittem, sosem tudom mar elengedni :-( Voltak az ismeroseink kozul, akik mas iranyt vettek, veluk nehany km utan futottunk ossze. Mondtam a "nagy nemetemmel", hogy ugye, ugye, minden ut Romaba vezet! Nez ram nagy bamban, miert pont Romat emlegetem? Hiaba ismeteltem, csurtem-csavartam, nem kapcsolt. Majd kb 10 km utan rohan utanam a srac, hogy eddig gondolkodott, mit is akartam mondani. Megvan! Minden ut Romaba vezet!!! :-) Ahhhhhhha! Igen , ezt akartam mkondani ;-)
Betty elmaradt ma tolunk. 27 km utan azt mondta, neki mara eleg volt, nem rohan sehova tovabb. Bekisertuk a szallashelyere, pihentunk egy fel orat, majd a fajo bucsu utan tovabbindultunk. Vegig autout mellett vezetett az utunk, eleg lehangolo, kellemetlen, zajos. Nem is igen tudtam a gondolataimmal lenni, igy inkabb zenet hallgattam. Kedvesek az autosok, kamionosok, sokan rankdudalnak (remelem, biztatasbol :-) ), de ha tudnak, hogy idonkent majd kiugrom a bugyimbol ijedtemben, biztos halkabban nyomnak a kurtot.
Ma mar 3 gyerekes anyuka vagyok ;-) Megszuletett a kissssiam, kis draga gomboc. Ki is teljesedett a csalad, vegre egy legeny! :-) -mint , ahogy en is! Labilag majdnem, eronletileg teljesen rendben vagyok! -Jelentem! Biztosan hasznalnak a gyogyszerek is, amit dupla adagban kezdtem el szedni (biztos, ami biztos), meg a tegnapi lab-problema-kor atragasa sem volt haszontalan. Igy mara ismet joban lettem vegtagjaimmal, jol jeleztek, mikor akarnak pihenni, en meg teljesitettem a kerest, es dicsertem! Okos! szep lab! Na meg 2 km! :-) tartozom ma neki egy masszirozassal, el ne felejtsem, mert meg megharagszik :-)
Nagyon helyes kertje, annal ratyibb szobaja van a szallasunknak. Illetve, mint kiderult, van neki egeszen jo is! :-) Hivogato kavicsos udvar tele novenyekkel, bokrokkal, persze, bejon az ember fia,gondolhatja,hogy ez csak jo lehet! Majd fizetes, pecseteles utan betereltek egy olba. Raadasul tiszta mocskos az agy! Szoltunk, hogy csereljenek agynamut, de azzal munka van, inkabb masik, kategorikkal jobb szobat adtak. 5 emeletesagy, huvos, kedves. Kulonosen figyelunk az agyakra, mert ma nem gyoztek orvoshoz rohangalni, gyogyszereket kivaltani az ismeroseink. A lanyt iszonyuan osszecsipkedtek az agy-poloskak:-( Ilyen is van, es sajnos nem ritkan.
Edit fenseges salatat keszitett, mire lezuhanyoztam. Matattam a szoban, mire kijottem Panni nagy trecselesben volt, mint kiderult, egy magyar sraccal, Attilaval. 4-en egyutt mentunk vacsizni. Azon tul, hogy jot ettunk , es jot beszelgettunk, volt meg egy haszna a talalkozasnak: megtudtuk tole, hogy naponta kb 3ººº kkaloriat eget el a szervezetunk. Ez tok jo, mert a mai vacsit (vorosbor, sultkrumpli, sult bacon, koooobi) egy nap alatt le tudom dolgozni.
Holnap vagy 29 km-nel megallunk, vagy 36-nal lesz szallas. Ezt meg menet kozben ertekeljuk.
leragad a szemem....mint annak a bizonyos napkozisnek......
Puszi nektek!

2010. július 14., szerda


Mansilla de las Mulas-Leon 2º km

Tegnap nagyon kellemes, pihenos delutant toltottunk el a szallashelyunkon. Gonyoru viragos belso udvaran jokat beszelgettunk a tobbiekkel, jo volt egy kis lablogatas, semmitteves. Panni meghagyta nekem egy fel dinnyet, mikor belekostoltam, ereztem, hogy ez megrohadt:-) Koptem is ki azonnal! :-) Ezt latta Carlos (Panni egyik nap vele gyalogolt egy szakaszon), aki azonnal megfelezte velem a tal salatajat. En meg hozzaraktam a paradicsomomat, olivabogyomat, igy jo, tartalmas vacsi kerekedett. Nehezen aludtam el. "Csotoresunk " van :-) Nagyon sokat jarunk pisilni, pedig nem vagyunk felfazva. Bocs a temaert, ez csak azert erdekes, mert az elso napokban meg szinte minden folyadekot felszivott a szervezetunk, amit magunkba toltottunk.
Reggel szokasos idoben, meg sotetben indultunk, tudtuk, hogy a mai napi szakasz nem lesz tul hosszu. Kapkodtuk magunkra a pulovareket, szeldzsekiket, szinte dermeszto volt a hideg, es viharos a szel. Kezdett vilagosodni, es az egen megpillantottunk egy hatalmas felhot, amit legyezo szeruen fujt szet a szel, egesz pontos szt Jakab kagylot formazot belole. Felbkkant a Nap is es egyben felelmetes de csodalatos hatteret adott a jelensegnek. Borzongtunk a latvanytol, percrol -percre valtozott a feny, de a jel sokaig az egen kisert minket. Fel kellett venni a napszemuvegweinket, mert a port folyamatosan a szemunkbe hordta a szel. Kuszkodtunk, hogy ellenalljunk az erejenek, eloredolve, fejet lehajtva, lobogo ruhaban rottuk a km-eket.
Rettenetesen megfajdult a labam. Merges, duhos letem . A kutya mindenit, miert nem hagy mar beken az ut a kulonbozo kellemetlensegek rampakolasaval? Ha a zsak nem nehez, a szemembe fuj egy homokszemet a vihar, amit 2 oras kuzkodes-konnyezes utan sikerult kikergetnem, ha ezen tulvagyok, olyan fajdalom kinoz, hogy csak bicegve tudok jarni, minden lepessel azt erzem, egy kes hasit a labfeembe. Kozben meg allandoan pisilni kell :-) Szegeny embert az ag is huzza:-)
persze, van ennek racionalis magyarazata is, 5ºº km van a talpjainkban, biztosan meg van eroltetve. Az elejen azt gondoltuk, azert faj, mert hozza kell szoknia. A kozt olyan gyors volt az atmenet, hogy eszre sem vettem azt az idoszakot, amikor hozzaszoktam az uthoz :-) Ugy ereztem, van ennek a labfajasnak valami ezen tuli, lelki eredetu jelzese is. Tudvan, hogy Evanak van olyan konyve, amibol ki tudja olvasni a tutit :-) , megkertem Zsoltot, hogy intezkedjen. Vissza is hivtak. :
A vegtagok a lelek hajlekonysagara, mozgekonysagara utalnak. (Ez ok) A lab a egyensuly-allas-jaras-uton haladast jelzi. Ha faj, talan letertel a helyes utrol, vagy a helytelent helyesnek veled. (na, eppen most nem erzem ennek a ram vonatkoztathatosagat) hacsak , nem, visszagondolok a most megelt idoszakra, mikor Vecsesen laktunk, es zoldsegeseink voltak. Soha nem tudtam jo erzessel gondolni erre az idore, rengeteg kuzdes, faradtsag, eredmenytelenul, erdemtelenul elpazarolt, elpocsekolt energiak idoszaka! Labfej: allokepesseg, allandosag, alazatossag es a GYOKERET VERES. Na, ezzel mar lehet dolgom! (Berlin elott egy honappal kezd tudatosulni bennem az elottem/elottunk allo feladat . csupa jo erzes van bennem ezzel kapcsolatban, de eddig a "csinaljuk, had szoljon" elven alltam hozza, most mar erzem a sulyat, felelosseget .
Vedeni az allaspontot, kiallni magamert. (ezt eddig mindig a jo nagyra nyitott szammal igyekeztem elerni, igen, ezt is lehet maskent, csendesebben, megfontoltabban, inkabb esz ep ervek alapjan. Pedig annyiszor eszembe jut a keresztanyam, mikor azt mondta egy duhkitoresem alkalmaval, hogy "miert gondolod, hogy ha hangosan mondod, jobban igazad lesz" ? ") Labtorlokent viselkedem, vagy en torlom a labam valakibe. .. Hat, ezzel remelem, nincs dolgom, de szoljatok, ha megis!!!!!! :-)
Megerkeztunk Leonba, es egy jo nagy alvassal folytattam a napot. Bences kolostorban lakunk, joval kulturaltabb, tisztabb, mint a mar sokat emlegetett szt Clara. El vannak kulonitve a ferfiak es a nok. Jot mosolyogtam, volt egy hazaspar, akik ma, innen indulnak, azonnal az elso nap szetszakitjak oket. Nem tudom, eszukbe jut-e elgondolkodni ezen? :-) -ha csak annyira nem, hogy jobb lett volna egy panzioban :-)
Ebredes utan varost neztunk, es betertunk egy gyogyszertarba, ahol leseres magassag es mittomenmilyen sulymeres volt. Pannival milimeterre egyformak vagyunk, 17º cm-esek . Ez tok furi, mindig magasabbnak gondoltam magam nala. Lehet, hogy valaha igy is volt. ..... Fogytam! Ezt eddig is tudtam, de most papiron kinyomtatva is lattam! Minimum 4 kg olvadt le! :-)
Megvettuk a gyogyszert a fajos labunkra, azt mondtak, 2-3 nap, es jo lesz. Ha megsem, akkor gumibogyoszorpot veszunk, es beugralunk-pattogunk santiagoig.
Megneztuk a katedralist! Csodaszep! Google!!!!! Ajanlom!!!!!!
Panni most irt sms-t, talalt kremet a kezunkre Szornyu, hogy ki van cserepesedve :-( Megtette a Lisi es a szel a hatasat.
En most, jelentem, kiulok egy etterem teraszara, eszem egy tal tesztat, iszom egy pohar vorosbort, es keszulok a holnapi naptol kezdodo hosszu -hosszu km-ek megtetelere. Holnap terdelorajtbol indulunk :-)
Millio puszi nektek!

2010. július 13., kedd


Carcadilla de Hermanillos-Mansilla de las Mulas 25 km

Tegnap egy adomanyos albergeben szalltunk meg, ahol egy finn fiu volt a segito. Nem volt egy luxus lakosztaly, de jo energiaja volt a helynek, es fakkokban voltak az agyak 4-esevel, igy jol elszeparalva a tobbiektol egyutt tudtunk aludni 4-en.
Editrol meg nem irtam. Tobb mint 1 hete talalkoztunk vele eloszor, 3-4 napja csatlakozott hozzank. Kesergett, mert elvesztette a sarga nyil kituzojet, amit a taskajan hordott. Volt egy szt Jakab kagylo alaku jelvenyem, neki adtam vigasztalasul. Boldognak latszott vele. masnap mar egyutt jartuk a varost a delutani siesta idejen, beneztunk egy suvenirbe, es felajanlotta, hogy most en nezzek valamit magamnak, amit tole kaphatnek. Igy azota a zarandokok keresztjet hordom a nyakamban.
Tegnap Pannival elmentunk vacsizni, egy asztalhoz keveredtunk a finn fiuval, aki torteneteket meselt a zarandoklasarol, annak elozmenyeirol, es, hogy milyen valtozast hozott az ut az eleteben. Szerinte nem tul sokat, bar a veletleneket messze atertekelte, es mar nem tartja veletlennek a veletlent. Jelekke valtak a szamara. Finom , izletes gaspacciot ettunk. Ez hideg paradicsomleves,, amiben van meg jo par szamomra beazonosithatatlan zoldseg. Otthon majd megnezem a receptet.
Reggel fel 7-kor indultunk, es tudtuk, nagy a kihivas, mert az elkovetkezendo 17 km-en keresztul semmmmmmi-de semmmmmi nem lesz a kietlen buzamezokon, es nehany-az utat keresztul szelo csatornan kivul. Sajnos nem tevedett a terkep, pedig megtette mar egy parszor, furcsan mindig a mi karunkra:-) Kinlodtunk az egyhangusagtol, de elveztuk a huvoset. Legalabb ennyi megadatott. Nehezen kovetkezett el az ido, mikor meglattuk a falu tornyat, ami nemi remenyt adott a tuleleshez, de hamar lehangolodtunk. A putrihegyek kozt allo 2-3 ba kozul egy sem volt nyitva. Miert is lenne, hisz az a 5º-6º kiehezett, kiszomjazott, koffeinre, pihenesre vagyo zarandok 11 ora tajban meg biztos nem hoz eleget a konyhara. :-)
Innen 7-8 km-re kovetkezett a mai vegallomas, ahova mar szandalban, befaslizott labbal erkeztem. ...totyogva. Ezen a szakaszon legalabb 3-szor megalltam pihentetni a labam, a tobbiek ugy mentek el mellettem, mint a kengyelfuto gyalogkakukkok. Huuuuuu, de szenvedtem, fajtam. A francba, -gondoltam-. miert is adtam at multkor Bettynek az egyutt megelt melypont-napunk dicsoseget? Na, tessek! Ez lagalabb az enyem, CSAK az enyem, buszke lehetek ra! :-( Lefele bicegve a hidrol egy kamionos jott szemben velem, nyomta a dudat, es nagyon lelkesen mutogatott, hogy hajra! Elore tovabb! Ez egy akkora biztatas volt, amivel kihuztam a varos kozepeig, a piacig. Itt keringtek mar a csajok, jol bevasaroltunk gyumolcsbol, es beestem a szallasra. Ja! Hogy at akartak verni! 3 szelet sonka kertem a piacon, es a kofa 9 eurot kert erte. Szerintem 5-6-nagy joindulattal 10 deka lehetett. Nem fizettem ki, otthagytam. Letezik olyan sonka, ami atszamolva forintra alaphangon 28 000 Ft/kg?????
Viszont a paradicsomarus a megvasarolt, kifizetett paradicsomom melle berakott meg 4-5 szemet a zacsiba ajandekkeppen. Ezek a kis angyalkak mindig szarnyuk ala vesznek , ha le vagyok engedve, es adnak egy-egy kis lokest, hogy legalabb a kovetkezo angyalkaig eljussak, aki tovabbtaszigal, es vegul eljutok a celig.
Klassz a helyunk, gyonyoru viragok diszitik a belso udvart, eleg tagas a halo, es tiszta! Ennyi kell, semmi mas! Jol telepakoltuk a hasunkat, es csendespihenot fujtunk. Reggeleig aludtam volna, ha a zsongo-dongo-dongo legyek fel nem keltenek. Most megyek meg csak furdeni, mosni.
Holnap csak 20 km-t megyunk, holnap lesz az utrolso ligt-os nap, csutortoktol belehuzunk. Bettytol, Edittol bucsut veszunk, majd Santiagoban, vagy Finisterre-ben talalkozunk!
Ma elkapott egy erzes, hogy nem kifele gyaloglok valamibol, hanem befele valahova. Nem elhagytam valamit, kozelitek valami fele! Ez jo!!!! Hajt! Mar csak a labaink birjak erovel! Remelem, ez a 2 napos "pihentetes" jot fog tenni!
Vegre elhagyjuk a Mezetat! Nem tudtam megszeretni. Hiaba tett meg mindent, hogy ne igy legyen! Kedvezett az idojarasaval, (nem volt 42 fok, csak 38) , fujdogalt a szello, tancoltak a buzamezok, de ez nekem tul egyhangu, es kiszamithatatlan. Itt ritkan latszik a varos, ahova tartassz, ha meg megis, akkor vegelethatatlanul lassan tudsz kozeliteni fele. Annyszor eszembe jutott Petofi verse, ami csak azert maradhatott meg a fejemben, mert belevertek alsoban: mit nekem te zordon karpatoknak fenyvesekkel vadregenyes taja! Tan csodallak, am de nem szeretlek, s kepzetem hegyvolgyedet nem jarja. Mint ahogy a verseivel sem, igy a tajrol alkotott velemenyevel sem tudok azonosulni. Szegenynek felsoroltunk nehany verset, es nagyokat nevettunk. Megy a juhasz a szamaron, foldig er a laba :-) Kinek? A szamarnak?'?? :-) , na, meg hasonlok...... Panni jegyezte meg, es van igazsag benne, hogy van viszont egy orok, alapigazsaga: szabadsag, szerelem, e ketto kell nekem!!!! -meg legyen egy kis kaja, es vegyen korbe a csalad! Ja, meg egeszseg! Meg nyugalom, es akkor mar tenyleg elegedett vagyok:-)
Na, szoval, aldoztunk egy keveset a kultura oltaran is.
Puszi neketek holnapig! Holnap Leon!!!! Ha maga a leoni puspok hiv meg a csak nekem celebralt misejere, akkor is inkabb a labam fogom pihentetn!

2010. július 12., hétfő


Terradillos de los Templarios-Calcadella de los Hermanillos 27 km

Tegnap delutan Pannival megbeszeltuk a tovabbi utunk menetrendjet. O Leont erzi fontosnak, hogy megnezze, ott tobb idot akar tolteni, nekem a 24-i beerkezesemre kell koncentralnom. Igy egyeztetnunk kellett, kielegitheto-e mindkettonk igenye ugy, hogy egyutt erkezzunk be. Kozos nevezore jutottunk: Leonig az o utemeben haladunk, onnan viszont tartanunk kell a napi 31 km-es atlagot az elkovetkezendo 1º napon keresztul. Szerintunk ez mar lazan menni fog, a 27-28 km -ek utan 1-2 ora kornyeken lazan setalunk be a szallashelyre.
Kicsit nehezen aludtam el a nagy udvrivalgastol (nyertek a spanyolok!), de nagyon jol telt az ejszaka, reggel meg huztam volna a lobort! 6 km utan alltunk meg reggelizni, tojasrantottas szendvicset ettem. ezt a finomsagot! :-) A fele fert csak belem, a masik felet a kovetkezo megallonal a nemet fiunak adtam. Mar megint etetek:-) Es mi lesz holnaptol! Akkor mar 2 babarol kell gondoskodnunk, mert kiegeszul a csalad az edes-gyonyoruseges kis csipogoval, Juliskaval.
Panni nagy fajdalmakkal kuszkodve ert be minket, es nehany gyogyszert is bevett, hogy csillapitsa kinjait. Mi viszont mar indultunk volna, es mikor azt mondta, nincs ram szuksege, el is indultam Bettyekkel. ennek a dontesemnek azon tul , hogy villamgyorsan sikerult meghoznom, azert tulajdonitottam jelentoseget, mert a tegnepi orosz no megjegyzesein eleg sokat gondolkodtam, pedig eleve ereztem a irracionalitasat. Az utam nagy resze azzal telt, hogy rendeztem az erzeseimet a hugom viselt terhe, fajdalma , es az ebbol ram iranyulo nyomas kozti osszefuggest tekintve. rengeteg gondolat, igazsag es igazsagtalannak velt vagy valos dolog cikazott a fejemben. Meg kell e ertenem ot? csak azert nem hagy hatra dolgokat , mert en mondom? Mi dolgom/van-e dolgom ezzel az egesszel? es vegso konzekvenciakent levontam, nem mindenkit tudok, nem mindenkit kell megmentenem. Csak, es kizarolag, aki keri, aki elfogadja. tudtam en ezt eddig is, de nem ertettem, nem volt az enyem ez az igazsag. pedig szamtalanszor tapasztaltam mar sajat boromon, hogy ezzell dolgom van, ezt tanulnom kell! es, hogy ezt a reszet az eletemnek/tetteimnek innentol kezdve jol tudjam iranyitani, valoszinu egy ennyire kozeli szemelyt kellett latnom kinlodni, szenvedni, mint a sajat testverem! Es nem hallgat ram! Ellenall!
es ez kenyszerit maskent latni/atertekelni a "mindenkit meg kell mentenem" kenyszeru erzeset. Nem kell!!!!! Ot sem tudom!!!!!! Es edes, dragam, lehet, azert tetted, hogy engem tanits! tanits arra, hogy annak nyujtunk segitseget , aki keri!!!! Es, mire beertem a mai vegallomasunkra, egesz tisztan lattam a hogyan tovabbot, a hogyan helyesent! Majd egy fel ora mulva megerkezett Panni, mosolyogva, feldobva, fajdalom, es 3-4 kg minusz nelkul. kidobalta a feleslegeit a zsakjabol.!!!! ezert konyorogtunk neki napok ota, es a megoldas mennyire maskent szuletett meg! Nekem kellett letennem a terheimet, hogy o le tudja tenni a sajatjat! Amint en tulleptem ezen a kerdesen, szerintem percre pontosan o is! Es, most vegszora, ahogy ezt leirtam, megerkezett mellem, es simogatja a hatam, mert bogok, pedig nekem kell az ovet, mert sokat szenvedett, hogy tanithasson! Na, persze, azert ebben benne volt Laci keze is, o is beszelt reggel Pannival, ezek szerint o jobban meg tudta gyozni! Ettol fuggetlenul en megiscsak az elobb leirtakkent eltem meg!
Igy mar egeszen biztosan birni fogjuk a 3º-31 km-eket!
Tul vagyunk az ut felen, mind a napok szamat tekintve, mind a km-eket. 16 napja jovunk a 28-bol, es kb 34º km all elottunk a 8ºº-bol. Mar ki tudjuk mondani, hogy jovo heten megerkezunk Santiagoba!!!!!! :-)
A mai gyaloglas kozben megalltunk egy kutnal. Bettyek indultak tovabb, en maradtam. tetszett a kornyezet, az arnyat ado fak ala lefekudtem egy padra, bamultam a kek eget, es boldogan elvoltam-erre mondjak, mint a befott. Majd meglettam egy hintat a kozelben, es felpattantam ra, es csak loktem-loktem magam es lengtem-ringtam elore hatra, fel-le. Nem tudom, Panni hol hagyhatta el a cuccait, de hogy hozzam ekkor erhetett el, mert felszabadultsagot, es oromet ereztem. Akkor meg nem tudtam, mitol!!! :-)

Felhivott ma Moncsi, akire nagyon sokat gondoltam tegnep. Mar-mar a kezemben volt a telefon, hogy felhivjam, de gondoltam, legyunk maaaaa nagylanyok, nem hivogatjuk egymast ilyen tavolsagrol, hogy szia, csak meg akartam kerdezni, hogy vagy? Ez otthon megszokott, de itt....hat megiscsak.....:-) ;-) Azt hittem , azert jart annyit a fejemben, mert a most atelt idoszakomban nagyon sok idot toltottunk egyutt, jokat nyaraltunk, foztunk, es elveztuk, hogy fiatalok, szepek vagyunk :-) Biztos ez is benne volt, de kiderult, tegnap volt a szulinapja. Ezt otthon is kepes vagyok elfelejteni :-( (bocs, Moncsi, mar lassan hozzaszoksz) , de itt legalabb mar kaptam jelzest feloled, hogy dolgom van veled! :-)
A ut szinte egy szemely mivoltjat olti....., ahogy haladunk elore, egyre inkabb! Ez a jelzo keves ra!Egy velem egyutt rezgo, engem segito, nekem jeleket ado Mester! Becsukott szemmel lehet ra hagyatkozni, de meg nem mindig merek:-)
Veletlen lehet, hogy a spanyolaok szent Jakab eveben nyerik a VB-t? Szerintem nem......!!!! :-) :-)
Mara ennyi, mert hivnak a babaim, es vegre beszelhetek mindharommal!!!!!

2010. július 11., vasárnap

Calzadilla de la Condes-Terradillosde Los Templarios 26,5 km

Tovabbra is fel vagyok haborodva a tegnapi szallasunkon! Tetezte a bajunkat, hogy 3 spanyol no a lampaoltas utan is fennhangon beszelgetett, majd kedvet kapva toluk a nemetek is bekapcsolodtak. Mire ez a csapat elcsitult, megerkeztek a jokedvu meccs-rajongok, es olyan joves-menesbe kezdtek a szoba es az eloter kozott, mint akik nem tudnak ejszakara leallni. biztos benne volt a boogie a labukba, de az en agyamban is tancot jartak a cifra gondolatok:-)
A matracom ugy hajlott kette alattam, hogy egy teknoben fekve ereztem magam, de legalabb a legurulas eselye csokkent. Egyikonk sem aludt egy szemernyit sem (legalabb is igy ereztuk) , ezert 5.50-kor mar a km-eket rottuk. 17 km nyilegyenes szakasz allt elottunk, amit egy telepulest sem szel at. Neztunk elore, es csak az utat lattuk magunk elott, egy aprocska, icipici kanyar nelkul. 6 km utan alltunk meg reggelezni. Nehez volt a zsakom, szamoltam, mi nyomhat ennyit. 4 barack, kb 5º dkg, csokis keksz 20 dkg, uj fogkrem 10 dkg, Bettyvel megfelezett 400 g-os tusfurdo 20 dkg, es az uj polom max 10 dkg. Ez testverek kozt is tobb, mint 1 kg, es erzem! A pihenonel beert a szokasos "start-team" (olasz lany, japan csajok, chilei fiuk, es szetosztottam koztuk a barackot es a csokis kekszet. Ez ilyen helyen nagy kincs, orultek is nagyon! Meg is allapitottam, mar anyaskodom, koremgyujtom, es etetem a kiscsibeimet. Elvegre mar van egy gyonyoru, egeszseges, hatalmas kek szemu Fanni babam!!!!!!!
Hegyet masztam sik terepen! Legalabb is igy eltem meg a mai napot! Nyugos voltam reggel, es a labambol sem mult a fajdalom a szokasos bemelegedesi idoszak utan, ami az utolso nehany napra visszatekintve szokatlan volt. Mire rajottem, elfelejtettem betekerni, osszeszoritani a labfejem. Az ut szelen allt egy bodega, kavet, sultkolbaszt, uditot lehetett kapni, itt megalltunk, es megtettem a szukseges intezkedeseket a harantbaoltozatom tekinteteben :-) Ekkora marhat!-gondoltam magamrol, itt szenvedek mar miota, es nem esik le a tantusz!
Kerdeztem a bodegas pasast, van-e itt mosdo? (konkretan klotyo) Mondja, persze! Nezzek csak korbe, 1º-1º km-re jobbra, balra, elore , hatra! Csak a klozet ajtot jol csukjam be magam utan!!!:-)
Innentol konnyen haladtam, felszabadultam, es eszembe jutott, hogy napok ota nem hallgattam zenet, most viszont jol esne kicsit valtozatossa tenni a monoton tajat. Veletlenszeruen, oda sem nezve kivalasztottam az elso szamot: Koral-kergesd el a felhot.....! Olyan zokogasba tortem ki, hogy magam is meglepodtem. Joleso, de fajdalmas zokogasba, mikozben anyu jutott eszembe, igy aztan fel is hivtam, mondtam, hogy hallgassa meg o is. Miutan kikonnyezte magat, visszahivott, es egy jot beszelgettunk. A kovetkezo piheno utan (letudva az elso 17 km-t) szarnyra kaptam, es a feltoltott zeneimre vegigtancoltam az utat! Lengettem a botom, lejtettem idonkent egy-egy flick-flackot is, csiporingatas, vallrazas, hadd szoljon!!!!! Naggggyon jo kedvem volt! Arra gondoltam, ha ezt az energiat amit a gyalog-tancomba fektettem, a menetelesemre forditottam volna, ma eljutottam volna Pekingig :-)
Tanulva a tegnapi napbol, megfontoltabban valasztottunk szallast. 5 agyas szoba, szimpla agyak, es csak magyar lanyok! Hurra! Itt talalkoztunk eloszor egy orosz szarmazasu bp-i es egy "szimplan" bp-i tanarnovel. Az orosz lany ki van akadva, hogy o nem hagyna el a testveret menet kozben, es biztos nem tudna hozzafogni enni sem, amig a szeme fenye nem ul az asztalnal. Ezzel sokkolt egesz ebed kozben. De jo, hogy nem egyforman gondolkodunk! (plane, hogy Panni nem gondolkodik vele egyforman ;-) )

Naponta jartatom az agyam a spiralon..... ugy gondolom, ez a legszebb geometriai alakzat. (mar amennyiben az :-) ) Sokszor jut eszembe, mi es mikent befolyasolja, hogy ki mennyire jut a kozepponttol, ki/mi es hogyan segiti az elorehaladast, vagy eppen mi gatolja, mikent, mitol akadhat meg a folyamat. Drukkolok magamnak, innentol kezdve " be ne akadjon a lemez" ;.)

Erdekes! : a nap szinte teljesen kiszivta a nevjegykartyamat, ami a zsakom tetejen van, mar alig olvashato a nevem, cimem. Panni gondolata, hogy ahogy az ut menten valtozom, tunik el a regi "janakkinga" es szerintem jelkepezi meg a lakhelyvaltozast is, ami elottem all.
Van meg egy kis idom, irok nehany dolgot a felszerelesrol. ( ez itt nem torveny, ez csak az en velemenyem)
El ne indulj 1º kg-nal sulyosabb hatizsakkal!!!!! Ha en tudok 9 kg-mal menni, te is tudsz! Aki ismer, erti mire celzok!
Bot : Az elso 1-2 napban kalimpaltunk vele, ugyetlen csapoknak ereztuk, kb a 3-4. nap ota elvalaszthatatlanok vagyunk. Panninak volt az elso nap olyan gondolata, hogy megszabadul tole, ma aldja az eszet, hogy nem tette!
Ne csomagolj nylonzacsiba! Roppant zavaro a keszulodesnel, akar este akar reggel a csorgese!
Tenyleg jol jon az eloszto! Keves a konektor, sok a toltendo mobil!
Ez nem felszereles: ha teheted, alaposan nezd meg, melyik szallast valasztod! Altalaban nem az elso utadba akado a legjobb! A napi 2º-3º km utan szand ra azt a 2-300 m-t, nezz korul, es mielott kifizeted, nezz be a szobaba! Ne vegyel zsakbamacskat! Ha birja a penztarcad, meger 1-2 euro kulonbozetet egy nyugalmas, kenyelmes alvas. Naggggyon szarcsi hulla faradtan, kialvatlanul utra indulni!
Ugyes, praktikus huzasnak tartom a tomlobol, thermosbol kivezetett muanyagcsovet ivashoz. Roppant megkonnyiti a dolgod, nincs annyi macera az uveged elohalaszasaval, kupak letekeresevel, amihez legalabb 2 kez kell, akkor meg hova teszed a botod, szoval tok jo!!!!! Szerintem, igy tobbet is isznak az ezt hasznalok, ami rendkivul jo az izuleteknek. Apropo!: Naggggyon fontos!!!!! 10 km-enkent 1 l viz!!!!!!!!! Kikeszul a labad, a forgod, a mindened, ha nem tartod be!
Ruhacsipesz kell!!!!! Nem art, ha duplaja a szuksegesnek, ugyis elhagyod :-)-belolunk kiindulva :-)
Nekem nagyon jo a szeles karimaju szalmakalap, nem egeti a nap a nyakam.
Egy konnyu , de nagy kendo! (ezt az otletet en is kaptam, es halasan koszonom! ) : derekadra kotve szoknyakent, folyoparton, pihenoben magad ala teriteni, bevizezve 40 fokban a nyakadra tekerni, zuhany utan furdokontoskent magadkore csavarni, es ha forro az este, halozsak helyett ezzel takarozni.

2010. július 10., szombat

Boadilla del Camino-Carrion de los Condes 26 km

Este, miuta megirtam a blogbejegyzest, setaltam egyet az allberge parkjaban, ahol Pannit lattam, amint a belga srac masszirozza a labat. Kiderult, hivatasos masszor, P szerint a profik kozul valo. Ram is jutott 5 perce, kicsit atgyurta a vadlimat, sarkamat, nagyon jol esett. Mentem volna lefekudni, 2 fiu allt a halo ajtajaban, tanacstalanul, mert nem nyilt az ajto. Beragadt . Se ki, se be. Feladtuk a probalkozasokat, az egyik benn levo nemet leszerelte a szunyoghalot a furdo ablakarol, igy azon keresztul eljutottunk vegre az agyunkig. lefekves utan kb 20 perccel erkezett a mellettem lako, es a tolerancia-hataromat surolo zajongassal elkezdett pakolaszni, nylon zacskot csorgetni, es foltamatosan a szemembe vilagitott a telefonjaval. Legalabb 20 perces muvelet volt, jol felhuztam magam, nehezen jott alom a szememre. Mire ujra alomba merultem volna, a szel kezdte csapkodni az ablakot, amit vegul a szandalommal sikerult kitamasztanom. aztan csak elaludtam, reggel 6-kor frissen keltem. Panni mondta, hogy hatraszalad, megnezi, van-e reggeli. Mi meg Bettyvel alltunk, es vartunk..... Gondoltam, utana indulok, megnezem, honnan kell kimentenem a kishugomat, mire arra lepek be az etterembe, hogy boldogan tomi a hasat. kerdezem, hat te? Azt mondja artatlan arccal, hogy megnezte, van kaja, hat akkor eszik! :-) Igaza van! Nem is mondta, hogy visszajon nekunk szolni! ;-) Igy aztan Bettyvel elore indultunk, az elso faluban reggeliztunk, itt ert be Panni minket. Az ut hozza tovabbra is a meglepeteseit! A tegnapi bejegyzesem utan a kovetkezo uzenetet kaptam Lacitol:
valojaban semmit sem birtokolsz, csak orzol egy darabig.
S ha keptelen vagytovabbadni azokat, akkor azok birtokaolnak teged.
Barmi legyen a kincsed, ugytartsd a markodban, mintha vizet tartanal!
Mert, ha megszoritod, eltunik. Ha kisajatitod, tonkreteszed.
Tartsd szabadon, es orokre tied marad" (Buddha)
Ez igy onmagaban is igaz, nem meg a tegnapi gondolatom utan. raadasul erre figyelnem is kell a kovetkezo napokban. A tegnap megirt idoszak ugyanis jo nehany even keresztul kisert!
A fold felett lebegve ereztem magam, se fajdalmam, se terhem nem volt, konnyeden, boldogan, ruganyosan ;-) , lazan jartam. A kovetkezo falu kocsmajaban egy esteji ruhas no teblabolt, nem volt a kepbe illo ez a megjelenesi forma:-) Kerdeztem tole, hova-hova ebben a szep ruhaban, e s megdicsertem milyen csinos! Mondta, hogy eskuvore megy. Hopppa! Nekem most van az eskuvom!!!!!! (az utam szerint) Pakolja am az ut elem a jeleit! hat, innen ez a fene nagy boldogsagerzet! Ezert jarok a talaj felett 2 meterre, innen az "en vagyok a vilag kozepe" erzes. Olyan konnyeden mentem ma, hogy tobbszor megalltam szamot vetni a cuccaimrol, hogy mindenem megvan-e? Mindig azt hittem, elhagytam valamit.
Bettyvel jokat beszelgetunk az uton, neha mar az az erzesem, bemaszunk egymas gondolataba. En gondolok valamira reggel, o nehany ora mulva szoba hozza, neki jut eszebe valami, par perc mulva rakerdezek.
vasaroltunk gyumolcsot ut kozben. Gondoltam, ha mar ilyen jo kis merleg van a boltban, le lehetne merni a zsakom. Szivesen megtette a tulaj! 9 kg!
Ez nekem nagyon idealis!
Sokat fogytam. Lotyog rajtam a legging-nadrag, sovanyodott, izmosodott a combom. Nem banom! Volt rajtam 6-8 kg felesleg.
Az utolso, kritikus 6 km egy valodi lakodalmas menet volt! Orultem, hogy nem faradtam el, fel voltam dobva az elso -majdnem_, fajdalommantes naptol, mikozben a gyalogut ket oldalan, es kozepen a kocsinyomban gyonyoru, szines mezei viragok nyiltak. Olyan volt, mint ha egy szepen feldiszitett hazassagkoto teremben lepkednek az anyakonyvvezeto ele. :-)
Na, szoval, ferjnel vagyok, boldog vagyok, teljes az eletem! Nem is hianyzik mas, csak egy baba! Kivancsi vagyok, draga elso szulott lanyom, Fanni szuleteset hogy elem meg holnap?! Es , persze szinte tartok attol a 6-7 evtol ami kritikus volt az eletemben. Igaz, itt 3 nap alatt megfejtem az estleg elottem titokban maradt fejezetet eletem ezen szakaszanak.
Beertunk a szallasra. Hat, szent Klara kolostor ide-szent Klara kolostor oda, szornyu, es a korulmenyekhez kepest draga. Zsufolt, lepusztult, es nem figyelnek apro zarandok-igenyekre. Nincs szemetes, nincs korlat a keskeny emeletesagyon, nincs egy akaszto a zuhanyozoban, ahova a ruhaidat, torolkozodet felakaszthatod, es keves a szaritokotel. Nem az igenyeim nagyok, de szeretem, ha az ar-ertek arany ki van egyenlitve. Mindez 7 euro, mig tegnap a medences, parkos, minden igenyt kielegito szallas 6 eu volt. Ezt legkozelebb jobban korbe kell jarnunk!
Csokollak benneteket!

2010. július 9., péntek

HONTANAS-ITERO DE LA VEGA 29KM
Ejszaka leszakadt az eg. Olyan dorgesre , villamlasra ebredtunk, hogy beremegett tole az agyunk, a gyomrunkban ereztuk az erejet. Hirtelen jott, hirtelen maradt abba. Majd egy ora mulva ismet kezdte, iszaonyu mennyisegu csapadekot zuditva le a varosokra, utakra. Lehetetlennek tunt az indulas, de mikor eljott a szokasos keszulodes ideje, vezenyszora abbamaradt, es, mint ha mi sem tortent volna, kezdett kisutni a nap, es normal rendjebe visszaterni a termeszet. Ismet konnyu leptekkel indultam, minden reggel eszembe jut a 3 kg, mekkora tehertol szabadultam meg! Megmasztunk egy nagy emelkedot, ami mar nem jelent gondot, lasan, megfontoltan, tudatosan lepkedve konnyen teljesitheto. Viszont beazonositottam az erettsegimmel, ami nem volt egy lakodalmas menet, de legalabb ezen is tul vagyok! es meg mindig lazan mentem, a baranyfelhok arnyekaban, melegben, de friss fuvalatokkal kiserve. Miota az utat jarom, megkoszonok minden lenge szellot, frissito zaport, es es szazszor atertekeltem mar a melegrol alkotott kepem.! A terep nagyon nehezen jarhatova valt csapadek miatt, bokat, inakat probaratevo vizmosta talajon lepkedtunk. Megis jol voltam, nem ereztem faradtsagot, turheto volt a meleg. Egy szoval igen jol voltam!!! :-) tehat behoztam magam, a velem egykoruakat, helyemre kerultem vegre! Mi bajom is lenne??? Leerettsegiztem, azt csinalok, amit szeretek, es enyem a vilag legszebb ferfija!!!! enyem! enyem, en meg csak az ove! Lebegtem a magunk kore gyartott rozsaszin kodben, agyam, testem, minden porcikam elontote a szerelem csodaja, mikozben nem vettem, /vettuk eszre a benne rejlo kiteljesedes lehetoseget, csak birtokolni vagytuk egymast. Eleg sokaig elvoltam a 18 eves korom koruli gondolatokal mire egyszer csak felremlett, majd bevillant az, amire eddig kerestema valaszt? Miert vagyok en itt? Mit keresek a Caminoban? Mit akarok ezzel elerni? Volt, aki azt hitte, bizonyitani akarok. Ugyan mar! Kinek? Mit?..... De nem tudtam miert rovom a km-eket, mikozben megelek rengeteg gyonyort, rengeteg fajdalmat! Es most, hogy tudom, erot kaptam! ertelme lett a zarandoklasnak, tudom mar mit csinalok!
UJRA ELEM, FELDOLGOZOM ES HATRAHAGYOM MINDEN EGYES SERELMEMET, BUMAT, BANATOMAT, MEGBANTOTTSAGOMAT, HARAGOMAT, BUNT, AMIT ELKOVETEM, ES BUNT, AMIT ELKOVETTEK ELLENEM! NEM ELFELEJTEENI AKAROM! sOT, TUDNI! vILAGOSAN LATNI, MI, HOGYAN ZAJLOTT, ES ENNYI IDO MULVA, ILYEN TAVOLSAGBOL RANEZVE UJRAELNI, MEGDOLGOZNI. ES PONTOT TENNI A VEGERE HATRAHAGYNI! 1-5-10-5ºº KM-RE A HATAM MOGE, ES VISSZAMOSOLYOGNI, visszanevetni RA! MEGVAGY BUDOS DISZNO! ELKAPTALAK, TOBBET MAR NEM KISERTESZ! TOBBE MAR NEM HATSZ RAM!

EZT ADTA MA NEKEM A MESETA!

Ezzel a tudattal, uj felismeressel ertunk be a szallasra, ami olyan volt a forrosagban, mint egy oazis. Medence, bar, etterem, es minden foldi jo!!!! Furdes, mosas utan aludtam egy nagyot, majd jol bevacsoraztunk. Osszeismerkedtunk egy sloven csaladdal, akik harmadszor menek vegig a caminon, sejtesem szerint vallasi indittatasbol. Most a 6 gyerek kozul a legkiseb, egy 16 eves kislany van veluk, a testverei kerekparral menek. azt mondja, o jobban elvezi a gyaloglast, van, hogy 50-52 km jut neik egy napra.
Ennyit mara......
puszi
Burgos-Hontanas
32 km

Tegnap delutan, mire bejtottunk volna a katedralisba, bezartak. Sajnaltam is meg nem is. megiscsak a burgosi katedralis, de olyan hullfaradt voltam, h inkabb elhataroztam, h egyszer teszek errefele egy katedralis-templom-kolostor-var-kapolna turat, autoval. :-) Viszont nyitva volt a posta es 3,9 kgnyi cuccot adytunk fel Santiagoig!!!!!!!!!! Ebbol egy kg volt pannie, nem lehetett tobbre rabeszelni (a szotarom, a konyveim..., nem adom! :-))), megj. panni, mint irodeaklany :-) ). Kiultunk gy terre, ettunk gy konnyen feledheto tesztat, amit egy nehezen feledheto pincerlany szolgalt fel, akkora undorral es unalommal, h mar-mar szorakoztunk rajta. rendeles kozben haromszor fordult hatat mire panni megkerdezte tole, h raer-e, h elmondhassunk, mit akarunk. Panni lennmaradt meccset nezni, mi bettivel nem birtuk tovabb a meleget, a zajt, hazamentunk a szallasra. persze a dudaszo es a neha fel-felcsattano orditozas miatt nem tudtam elaludni, A napokkal ezellotti csengos ficko hazatarvan a meccsrol vigigorditotta a folzosot, h ne csak elaludni ne lehessen, de aki mar megtette, kelljen fel, merthat elvegre a spanyolok nyertek. (egyebkent: hura!!! :-))), megj. panni) Mint ahogyan mindenkinek kutya kotelessge a csorompleset vegighallgatni, igy egyutt kell oromkodni is vele, lehet, h Santiago elott meg seggberugom.

ma harom kg-mal konnyebben, mint a madar repkedve kezdtem neki az utnak. Bardo! sokat emlegettelek, Te meselted az indulas elotti napokban, h Teged is biztattak egy hasonlo dontesre az utadon, de Te nem eltel vele. vszinu, ha ezt nem hallom Toled, eszembe sem jut ez a lehetoseg.

Minden jol is ment, ugy nyomtunk le 2º km-t, h eszre sem vettuk. Majd jottek a Mesetak (fennsik, csupa-csupa buzamezovel), 4º c fok, egyre sivarabb a taj, haaat..., dogunalom, pedig meg 1º km-t hataroztunk mara. Dogunalom? Agyhalal! Annyit olvastam errol a szakaszrol, h fel voltam keszulve ra, sot a forumokon volt, aki szerelmes szavakkal illette, engem ehhez kepest egyaltalan nem hat meg. banatomra meg 3, 4, 5 napig ezen keresztul vezet az ut. Mint egy hullamvasut: pici dimbidombi, fel-le, fel-le ... es buzatabla jobbra, rozstabla balra es dimbidombi, fel-le, fel-le..., Errol eszembe jutott gy dalocska, amit meg aputol hallottam. Ez is epen olzan sokkoloan unalmas. (nem a tartalma miatt)
"A kuuuuuutya a konyhaban
a koooooolbaszt ellopta
a szaaaaakacsne haragjaban
szegenyt agyonszurta
es jottek a tobbi kuyakok,
h eltemessek ot
es a sirjara irtak ra, a most kovetkezo:
A kuuuuuuutya a koyhaban
a kooooooolbaszt ellopta................."

...es dimbidombi, dimbidombi, buzamezok....

Nem volt kut, fogyott es forrosodott a vizunk, kiszaradt a torkunk, minden emelkedonek nekiindulva, azt remeltem, a tetejerol megpilantom a varost, de hosszu- hosszu dimbekdombok soranak kellett ehhez kovetkeznie. Mondtam Bettinek, h nem erdekel, hol a szallas, elobb egy BAR vagy KUT kell. es lattom, jon felenk a falu felol egy bajtars, hideg kolaval kezeben es sorra belenzomja a megerkezok mancsaba. Angyal kuldte tuti! nekem ilyen jol meg kola nem esett, pedig minden nap iszom egyet kave helyett. Jo szallast talaltunk, van labaztato medence friss forasvizzel, kisbolt, tagasak a szobak, csak hatan vagyunk. panninak elore foglaltam az agyat es vartam, h megerkezik, de csak nem jott. Elindultam fele friss vizzel, gondoltam, talan o is vattat kop mar. Kb. 5ºº m-re a varostol futottunk osse es bekisertem a varosba. (csakhogy en megalltam egy csodakutnak a nyubosztoni, a finn es a koreai tarsakkal, ittunk, pihentunk, de nagyon jolesett igy is, h kinga elem jott. :-)) megj. panni) vizre nem volt szuksege, sot, o hozott nekunk a csodatevo forrasbol, amivel megontoztuk a labainkat, mert a hiedelem es a tenyek azt mutatjak, meggyogyul tole a fajos vegtag.

Jot ettunk! Szardiniat , paradicsomot, es friss narancslet ittunk hozza. Pici ez a varos, jol le van pukkanva, semmi latnivalo. legalabb pihenunk egyet. jakab bacsi 27 km-re elottem, nem is olyan konnyu behozni. :-). Amerikaiakal lakunk egy szobaban, tele vannak vizholyagokkal. megmutattuk nekik a "cerna atfuzve a holyagon es benne marad"-modszert es roppant koszontek az uj felfedezest. Nem is ertem, azt gondoltam, ez minden zarandok szamara evidens. Pihenni probaltunk du., de a rengeteg leg, ami a szobankba ragadt, nem engedte. Ultunk kinn 9 o-kor a teraszon, es arra vartunk, h megpusztuljanak a spraytol, amit a szallo tulajdonosa befujt. Mikor visszamentunk a szobaba, az amerikaiak megkerdeztek: ide akkor mar nem jonnek be legyek? - nem, basszus, soha-soha ezen a vilagaon tobbe. :-))) birkak! (meg a micsigeni kiejtesukkel azt is megkerdeztek, h egyaltalan lehet-e ezentul ablakot nyitni..., megj. panni)
hat ez volt ma. csokollak Benneteket.
Addig is" guglizzatok meg " :-) a burgosi katedralist! Amennyit lattam belole, az alapjan csodalatos lehet :-) :-(
Nyuggggalom-nyugggggalom-csigaver!!!! :-) Minden rendben, csak nem volt net a szallason, de meg az egesz faluban sem! Most uton vagyunk, meg kb 8 km all elottunk. Megalltunk enni, inni, pihenni egy cseppet.
Anyu! Nagyon tetszik a bejegyzesed, barhonnan valo is! Ajanlom mindenkinek, aki indulni keszul, vagy uton van , olvasgassa! Nagy igazsagok ezek, jol osszeszedve, megfogalmazva.
Az esti viszont latasig/olvasasig
puszi nektek!!!!!!!

2010. július 7., szerda

Meg indulas elott arrol beszeltunk, milyen jo, hogy tobben megyunk egyutt! Nyilvan, mindenkinek lesz melypontja, de a nagy szamok torvenye szerint nem egyszerre tor rank, igy majd atsegitjuk egymast. Ilyenkor lep a szinre Murphy, es ami pici valoszinuseggel letrejohet, azt idekavarja! Bettyvel mindketten nagyon kivoltunk, nem tudtunk mit kezdeni magunkkal, majd figyelmeztetett, hogy ezt nem igy beszeltuk meg! Had legyen a mai nap az ove! Csak a sajatja! Csak a sajat melypontja! Atengedtem neki:-) Ezek szerint nekem hatra van meg egy? :-(
Ha az elozo bejegyzesem kicsit siralmasra sikeredett volna(nincs ido atolvasnom) , szolok!: Nem kell mentohelikoptert inditani ertem! Mar 1º-es skalan 5-os-re erzem magam! Happppppy!!!! :-)
Megjelent nehany arc a start-team-bol. Pl a szamocaval teletomott japan kislany es a golyalabu olasz csajszi!
Hogy tudunk orulni egymasnak!!!!!!!!! :-)
Uppppsz, majd kifelejtettem: 5º8 km-re vagyunk Santiagotol, es 3 nap mulva az ut felenel leszunk. (idoben legalabbis:-) ) Kicsit le vagyunk maradva, de mitol is? Semmmmmmmmitoooool! Viszont egyre kevesebb jelentoseget tulajdonitunk a szamolgatasoknak, es a Santigoba erkezes tulmisztifikalasa is tunoben van! Tenyleg az uton leves a lenyeg, es nincs vegcel!!!!
San Juan de Ortega-Burgos 29km


Tegnap este elmentunk meg a 6 orasi misere, majd a kolostorban, ahol aludtunk kaptunk hagyomanyos recept szerint keszult fokhagymalevest,amibe kenyeret apritanak. Ha ilyet foznek otthon, szerintem kitagadnatok, de jol esett a meleg lotyi, igy 2 tanyerral ettem. Jot aludtam, bar az eddigi legcsumpibb szallassal volt dolgunk. Tudtuk elore, hogy ilyen, megis ugy dontottunk, nem mindennap alhatunk kolostorban, igy kihasznaljuk.
Hideg hajnalban indultunk, boven elfert rajtunk a pulover, a kezunk majd lefagyott. Az elso faluban megalltunk reggelizni es kavezni. Amirol tegnap Bettyvel beszelgettunk, maris teljesult: Szivunk vagya a tojas! :-) A bar pultjaban fottojasok vigyorogtak rank, azonnal bekaptunk nasinak egyet-egyet. Nasinak! Jo, mi?! Otthon minimum sosmogyoro, pattogatott kukorica, vagy miegyeb, itt meg tojas :-) latjatok, ismet: Kerj, es megadatik! Otthon milyen evidensen mukodo egyszeru dolgok ezek. Jobbra a huto, balra a mikro, kozte a vizforralo, elol a fakanal, itt meg minden egyes falatert tennnunk kell. Nem am beulunk a kocsiba, es itany a Tesco! Tovabbhaladva 2 falu kozt feluton talaltunk egy jatszoteret. Ezt ugyan kinek es miert epitettek 3-3 km-re mindentol?
Szinte nem volt sulya a zsaknak, szinte nem fajt semmi. Jokedvuen haladtunk, volt egy kis emelkedo is, ami megint jolesett a labamnak, mig egyszer csak A SPIRAL mellett talaltuk magunkat. Minden zarandok tesz melle egy kovet, igy mar kb 5º m-es atmeroju, es roppant misztikus :-) En is hozzatettem a sajatomat, mikozben elmelkedtem ezen a dolgon. Lekoptatjuk a hegyet egy-egy kovet elveve, es hozzatesszuk egy spiralhoz, amit mi, zarandokok epetunk. Megjelent elottem az orokkon orokke folytathatosag es a kiteljesedes szimboluma (spiral). Mindig ugyan azt jarod korbe-korbe, de mindig tagabb ertelmet kap, minden korrel egy szelessebb latokorbol nezhetsz vissza a kozpontra. (Zsolti, emlekszel, kb 1 eve mondtam neked errol valamit! ) Korforgas, ami mindig magasabb szinten folytatodik, holott csak korbe mesz, de egyre nagyobb dimenziokat befogadva. Ezt Pannival jol atbeszeltuk. Fontosnak tartottuk mindketten ezt az allomast.
A kovetkezo kis faluban veletlenul egy, a taskamban maradt 2ºº Ft-ossal akartam fizetni. Kerte a pultos, akar mennyit er is, ezt hagyjam ott neki az 1 eu-s colaert, mert a fia gyujti a kulfoldi penzt. Megalkudtunk. Kerdezte, honnan valo a zseton, mikor mondtam, hogy magyar, a mellettem allo munkaslegeny megszolalt magyarul! Majd hanyattvagtam magam a meglepetestol. Edesapja volt hazankbeli, tokeletes kiejtessel beszelt a srac nehany szot, o Bekes Levente. Sorozott, epp a fel oras pihenojet toltotte a kricsmiben, es azert nem jarja vegig a caminot, mert nincs ideje ra:-) A tulaj vegul kis alufoliacsomagokat osztott ki nekunk, amiben cseresznye volt. Tan tiz perce emlegettuk, hogy de jol esne valami gyumolcs!
Tovabbindultunk, a Lizi egyre ontotta rank sugarait, kezdett hosegbe valtani az addigi langy-meleg. Dagadni kezdett a labam, majd fajni, es huzta a vallam a zsakom. Valoszinu, erre is tanit az ut, amiban nam voltam eddig ver-profi:-) : A fajdalmat birni, turni kell.(bizonyos hatarig persze, es ezt a hatart nekem ki kell kicsit tolni) Biztos van ezzel dolgom, mert masok, legalabbis jonehanyan sokkal konnyedebben jarnak.
Hosszu-hosszu lehangolo, hervaszto km-ek kovetkeztek. Eloszor egy kofejto jelezte, ez most nem a bameszkodasrol, arnyas fakrol, relytelmes osvenyekrol szolo szakasz lesz. Es igy is tortent. 7-8 km befele Burgos varosaba, 38 fokos melegben, ipar es gyar teruleteken keresztulhaladva. Siralmas! Megyunk a drothalo-kerites arnyekaban, es benzingozzel teli forro szel legyez, mikozben szakad rolunk a veritek. Vegre beertunk legalabb a kulvarosba, de a meleg csak fokozodott. Egyszer csak eszrevettem az elottem halado Betti vadlijain egy-egy nagy voros foltot. Valoszinu, napallergia. Egybol megittatunk vele 2 kalciumot, remeljuk, jobban lesz tole. Szornyu lenne, ha innentol csak hosszunadragot hordhatna.
Folyamatosan lemaradtam toluk. Igen ! Lemaradtam, mint ahogy 16-17 evesen az osztalytarsaimtol a gimiben. Addig , az altalanos iskolaban az egyik legjobb tanulo es sportolo voltam, es leengedtem , mint a lufi. Pedig, elveztem az elvonalban lenni. Nem volt erom beerni oket. Sem az osztalytarsakat, sem Bettyt, Pannit. Nem az eszemmel volt a baj, keptelen voltam es vagyok teperni valamiert , valami utan. Na, most kaphattam jo nehany akaratero-dozist, mert ezt a fizikai, lelki megterhelesekkel is teli utat orommel csinalom!
Aztan eszembe jutottak az osztalykirandulasok, ahol epp oly kedvetlenul tudtam egy latnivalo, vagy nevezetesseg elott allni, mint ahogy most nincs kedvem semmit megnezni Burgosbol. Hullakent estunk be a szallasra, ahova ket helyi ferfi kisert el minket. Utanunk szoltak, hogy nem a helyes iranyba tartunk, inkabb "kezenfogtak" minket, es vezettek. Jol esett ez a gesztus!
Majdnem sirtam. Elegem-melegem volt, es meg mindig roppant lehangoloan hatott ram ez elozo jonehany km.
Kezdem mar osszekapni magam, tiszta vagyok, talan a labambol is tunik az erotlenseg. Es doppingol az otletem; amit sajnalnek kidobni, de ha eddig nem volt ra szukseg, ezutan sem lesz alapon feladok postan egy csomagot Santiagoba, abba a hotelbe cimezve, amit anyu foglalt. Ez minimum 3 kg-t jelent, es szerintem innentol repkedni fogok a konnyerdsegtol!
Megyek is, csomagolom a cuccot, es irany a posta.
Aki indul, keszul, ne erje felkeszuletlenul ez a szakasz! Legkozelebb en ezt ugy iktatnam be, hogy koran reggel, meg huvosben, frissen gyorsan vegigszaladnek rajta! :-)
Puszi nektek!

2010. július 6., kedd

Tosantos-San Juan de Ortega 24 km
A mai csodammal kezdem, mert nem terek magamhoz a meglepetestol, gyonyorusegtol! Ugye, tegnap irtam, micsoda makja van a magyar sracnak, akit az az ember vitt be a korhazba, aki az utat kijelolte. Olyan szivesen lattam volna ot, tobbszor eszembe jutott. Peter mutatott rola fenykepet, igy tudtam, hogy nez ki. Es, ma beertunk San juan de Ortegaba, egy gyonyoru kolostorba, ahol a szallasunk van, es ki jon velem szemben....? Igen-igen-igen! Odamentem hozza, kerdezem, o vitte-e a magyar fiut 3-4 nappal ezelott az elsosegelyre? Mondja, hogy si-si. Akkor te jelolted ki az utat a sarga nyilakal? Si-si, mondja, de kerdezi, honnan tudom? hat, nehany napja lattam rolad fotot, es megismertelek! Boldog volt, mondta, hogy jo szemem van, jol figyelek! Fenykepezkedtunk, es megkinalt egy cigivel, majd kikoptem a tudomet:-)

Tegnap este meg gondolkodtam a vasarlasomon, a gyulekezo pattanasaimon, (valoszinu, ez a meregtelenites miatt is van)a nap kozbeni lelki melypontomon, mire bevillant, hogy nana!-ez nem is lehetne maskent! 14 eves vagyok :-) Tele a teenager (Zsuzsi, ez a te szavad:-) ) kor fajdalmaival, zavarodottsagaval, bizonytalansagaval, mikozben nocisedem :-) (csajszis ruhak) . Eszembe jutott, apu mennyire nem engedte, hogy megnovesszem a hajam, es most 42 evesen itt lobog utanam ez a "lobonc", es hiaba volt meg szuletesem ota a fulbevalom, csak ekkor lyukasztatta ki anyu a fulem. Most szuletett Zsuzsika-muzsika_nyunyoka. OOOOO, de szerettem volna meg egy-ket lyukat a fulembe, de eselyem nem volt ra, hogy ezt a hobortom valamelyik szulo finanszirozna, igy alufoliabol kis gombocokat gyurtam es technokollal a fulemre ragasztottam :-) :-) Aztan kifurtam magamnak a fulem! Alltam a tukor elott, majd mar guggoltam a fajdalomtol, volt, hogy 1-2 orat is eltartott a muvelet. Erre ma mar nem lennek kepes! Ebbol latom ma mar, mit meg nem tettem egy kis lanyossab megjelenesert! na, meg aztan nem semmi idoket elt meg a csaladunk ilyen ido tajt, borult minden addigi rend, csupa kesze-kusza bizonytalan helyzet allt elo, ami akkor a nagy zurzavarban fel sem tunt, annyira a tulelesre koncentraltam, hogy legkozelebb felnott koromban jottek elo ezek az elmenyek, valahol a melyrol feldolgozasra varva. Remelem, mar sikerult tuljutnom rajtuk, helyierteken kezelem oket, es latom mar az akkori hogyanokat es mierteket.

Tegnap este talaltam egy bolhat a halotermunk padlojan, Bettyvel egesz ejszaka vakaroztunk, mint kiderult a semmiert, mert egy csipes sincs rajtunk, na de hat a tudat..:-)
Reggel Panni 1 oravak korabban indult, mint mi, akik fel 7 kor kezdtunk a napi gyaloglasnak. Permetezett az eso, nem volt veszes, meg az esokopenyt sem kellett felvenni, es rendkivul jol esett a huvos szel. Igazi zarandokoknak kedvezo idojaras-allapitottuk meg Bettyvel. Nehez volt a hatizsakom, nyomta a vallam, es elkonyveltem magamban, olyan vagyok, mint a banyalo, akire ha plusz egy csilet akasztanak, mar nem indul el :-) ez az egy-ket ruci is erezheto! Igaz, kaja is volt a cuccban, amit az ut menten el is fogyasztottam. Mondtam mar, konnyebb a hasamban vinni, mint a hatamon. Errol mindig eszembe jut , hogy "inkabb sorhasam legyen, mint pizza-hat-am" vicc :-) Ja ! A lohoz meg annyit, hogy tegnap megmasziroztam a lanyok labat lobalzsammal, hulyeskedtunk, hogy remelhetoleg nehany loerot sikerult beletunkolnom a labukba, es igy jobban birjak majd a mai emelkedot. Erre szukseg is volt, lsd alabb!
Gyonyoru volt a taj! Nekem valo a terep! Mentunk vegre fel-le-sikon, ami kifejezetten jol esik, mert mindig mas izmainkat hasznaljuk, igy nem farad el annyira a lab. Vegre megint erdoben jartunk, arnyas lombos fak es fenyok kozt. Ez a kornyezet nyugoz le a legjobban. ezek a kis erdei osvenyek olyan titokzatosak, sejtelmesek! Bettyvel vegig beszelgettuk az utat. Ma jol esett a dumcsi neki is, nekem is. Tema volt az agykontrol, a lelki-szellemi fejlodesunk, beszelgettunk a csaladrol, es ami csak eszunkbe jutott. az erdo szelen bicajosok kiabaltak felenk, es mutogattak valamit. Betty szolt nekei, hogy no-no. Mondom neki, menjunk mar oda, olyan kedvesen kinaljak! Ja! Azt mondja Betty , hogy azt hitte, valami elhagyott cuccot mutogatnak, nem a mienk-e? Kaptunk toluk oliva bogyot, nagyon jol esett a sos! Mi meg kekszet adtunk cserebe. Sokszor meglepjuk egymast valamivel! Tegnap salataval kinaltak, ami mar nem kellett, mert elotte vacsiztunk, es fagyit kaptunk. Mi is osztogatjuk a feleslegesse valt ennivalonkat, vagy eppen a markunkban levo, ut szelerol szedett szamocankat. Meg egy japan lanynak is sikerult a szajaba nyomnom parat, amire kesobb Panni hivta fel a figyelmemet, hogy ez nagyon nagy erdem, mert ok nagyon intimek, nem szeretik az ilyen tulzott kozvetlenseget. ugy latszik itt ok is masak.
Nagyon konnyunek tuno 24 km utan megerkeztunk a mar emlitett helyre, es Panninak se hire, se hamva. Felhivtam. Kiderult, hajnalban 2 spanyol fiuval vagott neki az utnak, elvetettek egy nyilat, es plusz 8 km megtetelevel jut el idaig. OOOOOOOO! Szegeny! Nagyon kimerult, mire beert! Lett is egy ujabb vizholyagja. Egyre tobbeknek tunik fel a hatizsakjanak merete es sulya, de meg mindig allitja, hogy ez neki meg sem kottyan! Irigylem! :-)

Tegnap Bettyt is, es engem is megcsokolgatott egy-egy bacsi, jelezven, mennyire tisztelnek minket, akik az o orszagukba jovunk zarandokolni, es megtesszuk az utat, amit egyszer ok is talan...

Akik indultok, keszultok uzenem nektek! (Bettyvel ma ez is tema volt) Kar kihagyni az 1., 2. napot, vagy esetleg Pamplonatol kezdeni csak. Ez az elso emelkedo, ahogy feljutsz, felersz a csucsra, ez valami olyan erteket ad az utnak, ami potolhatatlan. Mi ezt igy eltuk meg.

Estenkent, 1º orakor, mikor alusni keszulunk , meg teljesen vilagos van. nagyon furi igy lefekudni! :-)

A napi km-eink vegen mar alig varjuk, hogy lepihenhessunk, alhassunk egy jot! Mikor vegre agyba kerulunk, izgalommal varjuk a regelt, milyen uj csodat hoz a holnap.

Vigyazni kell arra, mit mondassz, mit gondolsz! Teljesul! (lsd utat kijelolo zarandokkal valo talalkozas, es meg sorolhatnam) Viszont, nem mindig ugy kapod meg, ahogy szamitottal ra!, es lehet, hogy vegul nem is lesz oromed benne! Ezert nagyon korultekintoen, gondosan megfontolva kell kerni! Eppen ezert:
Anyu! Az elobb felhivtal valamiert! Nem azt fogom kerni, amit mondtal , hanem, hogy tortenjen ugy, hogy szamodra a leheto legjobb legyen!!!!!!!
Vegul megosztom veletek a mai uzenetemet, amit kaptam:
A Vilagbol annyi a mienk, amennyit meglatunk belole!
Nekem egyre tobb!!!!! :-) :-) :-)
Puszillak benneteket!