Mai gondolataim: Nem az ut vege a cel, hanem az uton leves! Uton maradas! mint ahogy az utat nem SJPP-bol kezdtuk csak fizikalisan) , hanem ahol a gondolat megszuletett, igy nem Santiagoban fogom befejezni. Remelem, egy orok eleten at tart!
Anyu irt bejegyzest, erdekes gondolatok foglalkoztatjak. Elinditottunk benne valamit? !!!Lehet, hogy mi, a ket lanya ezert is zarandokolunk, egyik feladatunk, hogy ravezzessuk valami szamara kevesbe ismerosre? Puszi Anyu!!!!:-)
Mara mar rutinna valt minden. A kaja beszerzese, csomagolas, keszulodes, hosszu km-ek es a fajdalmaink lekuzdese. Minden-minden!

Azert ez nem lakodalmas menet! Nehany magunkkal hozott serelem, banat, rossz elmeny ujraelese, eleg megrenditoen hat ram, de gyorsan kapom a feloldozast, es mintha egy csomot kioldottam volna, felszabadulva megyek tovabb!