2010. július 20., kedd

Fonfrija-Sarria 31 km

Reggel sikerult a spanyolt lerazni. Tan egy kicsit meg volt sertodve, de nem erdekel! Egyszeruen ranktapadt, es kellemetlenul mindenhol ott volt, ahol mi.
Ott folyatattuk, ahol abbahagytuk: kuzdottuk at magunkat a bokaig ero tehenszaron :-) Mindent beterit ez az iszonyat mennyisegu urulek, terjeng a buze, es millionyi legy dongi korbe a falvakat. Biztosan karpotolni akart minket a termeszet, mert egyszer csak egy volgybe lenezve meglattuk, hogy a felhok folott allunk. Micsoda latvany! Micsoda erzes! Es egyszer csak elkezdtek a habok kozeledni felenk, es betakartak minket, csipkedtek, simogattak borunket az apro paracseppjei. Ebben a csodaban haladtunk meg vagy egy orat, olyan tajakon, olyan osvenyeken, hogy ezt mar tenyleg nem probalom leirni, mert leirhatatlan! Lassan haladtunk, mert allandoan fenykepeztunk. Mire eltettuk a gepet, a kovetkezo kanyar utan megint valami kaprazatba botlottunk, amit azonnal meg kellett orokiteni.
Meg delelott hirt kaptam otthonrol. UUUUUUUUgy felhuztam magam, hogy vegigorditottam erdot-mezot! (persze, csak ha nem volt kozel-tavol egy teremtett lelek sem ) Naggggyon megbantva, atverve ereztem magam, es ra kellett jonnom, ez egy ujabb bizonyiteke annak, hogy nem uszom meg a multam ujraeleset egy kereszthez lerakott kovel. Akkor bizony ott lenne a vege! De nem igy van, van meg 4 nap! Elorelathatoan meg egy szornyu, egy olyan-amilen :-) es 2 gyonyoruseges :-) AMEN :-) Ha jonnie kell, hat had jojjon! Szoval, ma is azt ereztem, figyelmen kivul hagyjak az erzeseimet, kereseimet, nem torodve azzal, hogy megbantanak! Es csak jottek-jottek az ezzel kapcsolatos emlekeim........ A jelenben pedig tortennek az esemenyek. Tartalmilag talan masok, megis ugyanazon a helyen erzem, hogy hatnak! A mult es a jovo egy egeszen mas sikon, de egymassal parhuzamosan zajlik, egyszer csak osszefonodik a ketto, es ertelmet nyernek egymasbol. Megvilagosodik minden. Egyik a masikbol toltekezve valik egessze.

1 ora korul ebedeltunk, amibol uj energiat nyerve nekiiramodtnk a meg hatralevo 12 km-nek.
Hosszabnak tunt, mint amennyi, de viszonylag konnyu terepen, kellemes idoben, csodalatos tajakat atszelve kozelitettunk Sarriana fele. Ut kozben 2 olasz novel "beszelgettem" egy keveset Helyesek, jokedvuek, mar harmadik napja :-) vannak uton, de ki vannak keszulve. Beerve a varosba az informacios irodaban megtudtuk, hogy minden szallas foglalt. Nem csak az alberguek, hanem a hotelek, fogadok is. A kulvarosban van meg ket hely, 40 euro egy 2 agyas szoba. Viszont lassan megnyitjak a sportcentrumot, (tornacsarnok) ott vannak matracok, lehet aludni. Huztam a szamat, de Panni nem akart szallodaba menni, igy megneztuk a "letesitmenyt". :-) OOOOOO, hat volt mar ennel rosszab! :-) Ugyan tele van kosarpalankokkal, focikapukkal, es mikor eljottunk, voltak mar vagy 40-en. UUUU, mi lesz itt ejszaka! Fizetni nem kell, legalabbis eddig nem kert senki penzt, raadasul magunk pecseteltunk credencialunkba. ( utlevel) A szaritokotelet is megoldottam. Valammi sugallatbol meritve eltettem egy kidobott gatya madzagjat. Ezt kotottem ki egy racs es a kerites koze :-) Furdes-mosdas, aztan felkerekedtunk beszerezni a napi betevot. Most teli van a szatyrunk mindenfele foldi joval, kiulunk egy parkba Pannival, es mindent befalunk. Kicsit tulvasaroltuk magunkat, muszaj a nagy reszet megenni, ne kelljen holnap cipelni. Napokig nem latunk "szupermarketet", csak pici, gyenge kinalatu boltokban tudjuk megoldani a vasarlast, igy aztan megtortenik, hogy elrugjuk a pottyost :-)
Sziasztok, az elozo napokat igyekszem potolni, ha nyugisabb helyen leszunk!
A galiciaiaktol nem vagyunk elajulva :-( :-)

2 megjegyzés:

  1. Édes, Nagy Lánykáim!

    Azt olvastam a Caminoval kapcsolatban, hogy az út végén, az utolsó 100-200km-en rengeteg "rövid távú" zarándok csatlakozik Santiago de Compostella felé. Ez különösen ebben az időszakban igaz lehet, s egyre kevesebb szálláshely marad azoknak, akik hosszabb km-eket tesznek meg.
    Nézem a térképet, s azt látom, hogy Saria-Compostella 116km, így holnap, azaz szerdán beléptek az utsó 100-ba.
    Nagyon jól beosztottátok a kilométereket, az erőtöket.
    Már csak 4 nap, és indulok!!! Alig bírom ki, már most elindulnék.
    Puszi: Anu

    VálaszTörlés
  2. Szia Kingi!

    Kitartást az utolsó 100km-re. Igazán klassz csajok vagytok! Szurkolok Nektek, hogy minden rendben legyen, az út( utatok) végéig, és még azon is túl.

    Utazunk, de csak egy hétre.Júl.31-én jövünk haza.Majd mesélem!

    Sok,sok puszi
    Móni

    VálaszTörlés