Puente La Reina-Villamajor de Morjardin 32km

Korankelest beszeltunk meg, igy fel 5-kor csorgott az ora. Nem esett jol!, alig 4 orat aludtam, es ereztem, hogy sokminden mas mellett az erom is tavozott, mint ha az eddig magamba tuszkolt vitaminok, asvanyi anyagok a sejtjeimbol, izmaimbol kivesztek volna. Gyenge voltam, de kipattantam az agybol, es minden igyekezetem ellenere szornyu zajt csaptam. Nekimentem az agyra akasztott femletranak. Szegyeltem magam, mert nem akartam mast felkelteni, es aki erre nem ebredt fel, az halott :-( balsejtelmem be is igazolodott, a mosdobol kijovet a mellettunk alvo nemet hazaspar ferfitagjaval futottam ossze. Kerdezem, ill mondom, sorry, igazan nem akartam, mire azt mondja, hogy tok jo igy, mert a felesegenek ma van a szulinapja, korabban akart kelni, hogy meglephesse valamivel. Az udvarrol hozott egy szal rozsat, kikukazott egy colas dobozt, ez lett a vaza. Majd felkert minket, lehetnenk a vokalja, mert el akarja enekelni a happy bursday-t, de nincs hangja, segitsunk. Igy visszametunk a szobaba es hajnali szerenadot adtunk. Helyes jelenet volt, mindenki orult, igy el is indulhattunk. ut kozben tanakodtunk, mennyi a mai kituzott km, de mindannyian mas-mas utikonyvbol nezve mast szamoltunk ki. Hany szaz eves ez az ut, mennyien jarnak rajta, es megsem tudja senki pontosan.
Indulasunk ota kis hangyak keresztezik az utunkat, neha totyogunk, el ne tapossuk oket. Viszik at a bal oldalra eso buzamezokrol a buzaszemeket a jobb oldali hegyoldalba, ahol laknak. Szinte kis kitaposott osvenyeik vannak , latszik a nyomuk a porban. Nagyon helyesek!
Egy kisvarosba erve valami fura rikoltozasra kaptuk fel a fejunket, majd felfedeztunk Pannival egy papagajt egy erkelyen. Elkezdtunk vele beszelgetni, mindig visszavalaszolt, a vegen meg elkezdett ugatni. Ill, hat kutyahangot utanozni. Szakadtunk a nevetestol.
Az eddigi fakat-bokrokat-buzamezoket idonkent szoloultetveny valtja, ez is mutatja, hogy haladunk egyre nyugatabbra, kozelebb es kozelebb a tengerhez.
Panni fule ma leegett:-) Errol igazan ennyi, nincs mit ragozni:-)
Tovabbra is mukodik az ut, de miert is ne mukodne, hiszen ez egy megszentelt osveny, es olyan elodok nyomaban jarunk, akik mind-mind hagytak itt egy picit a szellemukbol, ahogy meggyozodesem, utanunk is marad valami. Hogy ezzel jol jarnak-e az utodok....? :-) Remeljuk, egy ilyen tokeletessegen rontani nem tudunk! :-) Errol jut eszembe! Panni ma mondja: -Te Kinga, nincs olyan erzesed, hogy a Camino tele van bollondokkal? Mondom neki: -miert , mit gondolsz, mi miert vagyunk itt? Rohogtunk:-)
Itt mindennek jelentosege van! Mikor-kivel-miert talalkozol, mit mond, milyen hirt hoz.
Szivesen megyek egyedul, de csak a lanyok elott, vagy legalabb is ne en legyek az utolso. Mogottuk nem erzem jol magam, tan felek, lemaradok valamirol!? Oszt, ugyan mirol??? :-)
Estellaba erve kutya faradtak voltunk, 4º fok volt, es kimeritatt a terep. Pihentunk egyet a kutnal, aztattuk kicsit a labunkat a jo hideg vizbe, majd Betty ugy dontott , ott is marad. Mi Pannival el szerettuk volna erni a 2,5 km-re levo kovetkezo szallashelyet, igy tovabbaltunk. Egyszer csak elottunk a BORKUT!!!!!! Nem is johetett volna jobbkor! Na, es ha minden vagyunk igy teljesulne! Panni epp azon kesergett, milyen jol esne neki most egy pohar vorosborocska.(errol beszeltem) Szakad rolunk a viz, vegre van megint miert megallni, pihenni, na, meg ilyet! Bor folyik a csapbol! Be is "trinkoltunk" 1-2 dl-t, majd leheveredtunk melle, es neztunk ki a fejunkbol. Sajnos nem mukodott a webkamera. Szepen lassan beerkeztek az ismerosok, a 2 japan lany, az olasz csajszi, es egy olasz fiu. Odajott beszelgetni velunk egy helyi bacsi, es ellatott mindenfele informacioval minket a caminorol, a kovetkezo tereprol, az idojarasrol. Kerdeztuk tole, hol van mar ez az alberge., amit kerestunk. OOOOO! Azt mar reg elhagytuk, a kovetkezo 7,5 km-re. osszeneztunk Pannival, nem tudtuk, sirjunk, vagy rohogjunk. vegul a tovabbmenet mellett dontottunk. Iszonyu volt! Vegelathatatlan km-ek, szornyu emelkedok, az eronk meg a veget jarta. Felkuzdottuk vegre magunkat egy utolsonak hitt emelkedore, meglattunk egy alberge szeru szallast, es ahogy kell, zarandok modjara berobbantunk. Korbeneztunk, hu, de f..sza, jo kis szallasunk lesz! majd a fotelbol felallt egy lany, na akkor mar tudtuk, ezt elvetettuk. Helyes volt a csajszim megkinalt vizzel, majjd utunkra engedett. Innen meg 2 km-t kellet hegynek fel menni, besza-behu.....!!!!!
Vegre felertunk, es vegre egy igazi , ratyi, csumpi, de hivogato allberge! Olyan igazi zarandokos !
Jose, aki fogadott minket, latta az allapotunkat, egybol hozott egy-egy pohar vizet, majd levette a hatunkrol a malhankat. Hogy ez milyen jol tud esni! Zuhanyozas, atoltozes utan kipakoltuk az osszes maradek kajankat, es befaltuk. Olyan paprikat ettem csuda jo etvaggyal, amit otthon a lecsoba sem tennek bele!
Ez egy adomanyos szallas, annyi penzt adsz, amennyit szeretnel, amennyit er neked Nincs agynemu, de van figyelmesseg, kedvesseg, szeretet.
Sok ismeros befutott, jot beszelgettunk, majd alvas! Elso ejszakam, amit ataludtam! Sot, meg ra tudtam volna huzni, de ha menni kell, hat menni kell! kaptunk reggelit, kavet, narancslevet, meg aszalt sargabarack is volt, na, es piritott baquette. Ez milyen jol tud esni!
Zsuzsa is it aludt, viszont most Bettyt hianyoljuk. Persze, tudomasul vesszuk, mindenki mas utemben halad, es mas-mas az igenye, de vele jo haladni, jo egyutt lenni.
na, meg annyit, hogy nekem -rajottem-, kellenek a technika vinmanyai, mint fenykepezogep, mobiltelefon, zenehallgatas. Idonkent Cserhati zs nenei, vagy Charlie batyo huz ki a szarbol, ha mar nem birom tovabb. Ad egy jo ritmust a gyaloglasnak, eltereli a figyelmem a nehezsegekrol. Mar az is eszembe jutott, hogy fulhallgatoval a fulemben nem hallom a sajat lihegesem, es ez pszichikailag frissitoen hat.
Puszi nektek, mindannyiotoknak!