San Juan de Ortega-Burgos 29km


Tegnap este elmentunk meg a 6 orasi misere, majd a kolostorban, ahol aludtunk kaptunk hagyomanyos recept szerint keszult fokhagymalevest,amibe kenyeret apritanak. Ha ilyet foznek otthon, szerintem kitagadnatok, de jol esett a meleg lotyi, igy 2 tanyerral ettem. Jot aludtam, bar az eddigi legcsumpibb szallassal volt dolgunk. Tudtuk elore, hogy ilyen, megis ugy dontottunk, nem mindennap alhatunk kolostorban, igy kihasznaljuk.
Hideg hajnalban indultunk, boven elfert rajtunk a pulover, a kezunk majd lefagyott. Az elso faluban megalltunk reggelizni es kavezni. Amirol tegnap Bettyvel beszelgettunk, maris teljesult: Szivunk vagya a tojas! :-) A bar pultjaban fottojasok vigyorogtak rank, azonnal bekaptunk nasinak egyet-egyet. Nasinak! Jo, mi?! Otthon minimum sosmogyoro, pattogatott kukorica, vagy miegyeb, itt meg tojas :-) latjatok, ismet: Kerj, es megadatik! Otthon milyen evidensen mukodo egyszeru dolgok ezek. Jobbra a huto, balra a mikro, kozte a vizforralo, elol a fakanal, itt meg minden egyes falatert tennnunk kell. Nem am beulunk a kocsiba, es itany a Tesco! Tovabbhaladva 2 falu kozt feluton talaltunk egy jatszoteret. Ezt ugyan kinek es miert epitettek 3-3 km-re mindentol?
Szinte nem volt sulya a zsaknak, szinte nem fajt semmi. Jokedvuen haladtunk, volt egy kis emelkedo is, ami megint jolesett a labamnak, mig egyszer csak A SPIRAL mellett talaltuk magunkat. Minden zarandok tesz melle egy kovet, igy mar kb 5º m-es atmeroju, es roppant misztikus :-) En is hozzatettem a sajatomat, mikozben elmelkedtem ezen a dolgon. Lekoptatjuk a hegyet egy-egy kovet elveve, es hozzatesszuk egy spiralhoz, amit mi, zarandokok epetunk. Megjelent elottem az orokkon orokke folytathatosag es a kiteljesedes szimboluma (spiral). Mindig ugyan azt jarod korbe-korbe, de mindig tagabb ertelmet kap, minden korrel egy szelessebb latokorbol nezhetsz vissza a kozpontra. (Zsolti, emlekszel, kb 1 eve mondtam neked errol valamit! ) Korforgas, ami mindig magasabb szinten folytatodik, holott csak korbe mesz, de egyre nagyobb dimenziokat befogadva. Ezt Pannival jol atbeszeltuk. Fontosnak tartottuk mindketten ezt az allomast.
A kovetkezo kis faluban veletlenul egy, a taskamban maradt 2ºº Ft-ossal akartam fizetni. Kerte a pultos, akar mennyit er is, ezt hagyjam ott neki az 1 eu-s colaert, mert a fia gyujti a kulfoldi penzt. Megalkudtunk. Kerdezte, honnan valo a zseton, mikor mondtam, hogy magyar, a mellettem allo munkaslegeny megszolalt magyarul! Majd hanyattvagtam magam a meglepetestol. Edesapja volt hazankbeli, tokeletes kiejtessel beszelt a srac nehany szot, o Bekes Levente. Sorozott, epp a fel oras pihenojet toltotte a kricsmiben, es azert nem jarja vegig a caminot, mert nincs ideje ra:-) A tulaj vegul kis alufoliacsomagokat osztott ki nekunk, amiben cseresznye volt. Tan tiz perce emlegettuk, hogy de jol esne valami gyumolcs!
Tovabbindultunk, a Lizi egyre ontotta rank sugarait, kezdett hosegbe valtani az addigi langy-meleg. Dagadni kezdett a labam, majd fajni, es huzta a vallam a zsakom. Valoszinu, erre is tanit az ut, amiban nam voltam eddig ver-profi:-) : A fajdalmat birni, turni kell.(bizonyos hatarig persze, es ezt a hatart nekem ki kell kicsit tolni) Biztos van ezzel dolgom, mert masok, legalabbis jonehanyan sokkal konnyedebben jarnak.
Hosszu-hosszu lehangolo, hervaszto km-ek kovetkeztek. Eloszor egy kofejto jelezte, ez most nem a bameszkodasrol, arnyas fakrol, relytelmes osvenyekrol szolo szakasz lesz. Es igy is tortent. 7-8 km befele Burgos varosaba, 38 fokos melegben, ipar es gyar teruleteken keresztulhaladva. Siralmas! Megyunk a drothalo-kerites arnyekaban, es benzingozzel teli forro szel legyez, mikozben szakad rolunk a veritek. Vegre beertunk legalabb a kulvarosba, de a meleg csak fokozodott. Egyszer csak eszrevettem az elottem halado Betti vadlijain egy-egy nagy voros foltot. Valoszinu, napallergia. Egybol megittatunk vele 2 kalciumot, remeljuk, jobban lesz tole. Szornyu lenne, ha innentol csak hosszunadragot hordhatna.
Folyamatosan lemaradtam toluk. Igen ! Lemaradtam, mint ahogy 16-17 evesen az osztalytarsaimtol a gimiben. Addig , az altalanos iskolaban az egyik legjobb tanulo es sportolo voltam, es leengedtem , mint a lufi. Pedig, elveztem az elvonalban lenni. Nem volt erom beerni oket. Sem az osztalytarsakat, sem Bettyt, Pannit. Nem az eszemmel volt a baj, keptelen voltam es vagyok teperni valamiert , valami utan. Na, most kaphattam jo nehany akaratero-dozist, mert ezt a fizikai, lelki megterhelesekkel is teli utat orommel csinalom!
Aztan eszembe jutottak az osztalykirandulasok, ahol epp oly kedvetlenul tudtam egy latnivalo, vagy nevezetesseg elott allni, mint ahogy most nincs kedvem semmit megnezni Burgosbol. Hullakent estunk be a szallasra, ahova ket helyi ferfi kisert el minket. Utanunk szoltak, hogy nem a helyes iranyba tartunk, inkabb "kezenfogtak" minket, es vezettek. Jol esett ez a gesztus!
Majdnem sirtam. Elegem-melegem volt, es meg mindig roppant lehangoloan hatott ram ez elozo jonehany km.
Kezdem mar osszekapni magam, tiszta vagyok, talan a labambol is tunik az erotlenseg. Es doppingol az otletem; amit sajnalnek kidobni, de ha eddig nem volt ra szukseg, ezutan sem lesz alapon feladok postan egy csomagot Santiagoba, abba a hotelbe cimezve, amit anyu foglalt. Ez minimum 3 kg-t jelent, es szerintem innentol repkedni fogok a konnyerdsegtol!
Megyek is, csomagolom a cuccot, es irany a posta.
Aki indul, keszul, ne erje felkeszuletlenul ez a szakasz! Legkozelebb en ezt ugy iktatnam be, hogy koran reggel, meg huvosben, frissen gyorsan vegigszaladnek rajta! :-)
Puszi nektek!