Megerkeztunk Larrasoanaba. Hat, ez sem volt kinlodasoktol mentes, de a tegnapi naphoz kepest gyerekjatek! Igen! Ez a szo jutott ra eszembe! Elvegre gyerekkoromnal vagyok. Megtanultam menni!!!!!!!!!!!!!!!!! Megtanultam, hogy kell egyik labat a masik utan JOL tenni! De az emelkedok meg mindig gondot jelentenek. Konkretan, Majd beszarok idonkent! Jut eszembe, epp azt beszeltuk, hogy semmi massal nem foglalkozunk, csak aaz ivassal, evessel, es hol egy klotyo, mert jobb esetben csak pisilni kell. Hat nem tiszta kisgyerekkor¿ No, aztan megtanultam emelkedon felmenni, szepen, nyugiban, ugy, hogy csak neha hagyja el a szamat egy "ku..a.eletbe" -bocs:-) Szoval, jott mogottem egy kb 7º eves neni, ugyan abban az iramban, mint en, de mig az o leptei sokkal ritkabbak voltak az enyemnel, nem nott koztunk a tavolsag. Na, mondom, ezt hallgassuk csak! Figyeltem a botja kopogasat, leptei zajat, es atvettem a ritmust. Megtanitott, a nelkul, hogy tudott volna rola, hogy kell hegyre fel menni. Meg akartam neki koszonni, de semmilyen nyelvet nem beszelt, amit mi.Az ut vegen egy 8º eves bacsival nyomtunk 4 km-t, szorosan mogottem jott, tetszett! Kopogtak a botjaink, szepen , egyenletesen, es nyugiban haladtunk. Tartotta velem a lepest, velem, aki fele annyi idos vagyok, mint o. A z ut vegen, a szallashoz erve megfordultam, es tiszteletemet tettem neki. Ezekrol eszembe jutottak a nagyszuleim, akik olyan sokat figyeltek ram, gondoztak, neveltek, segitettek, es a ket "kisoreg" altal itt voltak velem ma! Koszonom nektek, T Mama, P Papa, J nagyapa, Gizimama!
Tegnap este ismet osszehozott a "josorsom" Netuddkivel, es egyszer csak meglattam valamit a tekinteteben, ami fenynek nem volt nevezheto, de meg ertelemnek sem, valami nagyon furat, ami ismerosnek tunt, de mar ugrott is ossze a gyomrom tole, csak attol, hogz felem nez!!!!!! Basszus, hol eltem en ezt meg! KoviAndi! Rajottem! Ez nem a csaladom, ez Tiszaujvaros, az a bizonyos......Nevetkinemodd!!! ;-) Es azt gondoltam, ezert hivott fel meg par honapja is, hogy tudassa, meg jelen vagyok, hatok rad! Na de most LESZAMOLOK VELED!!!!!!!
Kerdezitek az idot. Az valami meses, csodas, idealis. Nem kaphatunk ennel jobbat! Deltol tuz a nap, de viselheto, a reggelek huvosek, finomak, tisztak.
Osszebaratkoztam a testreszeimmel, megbeszelem veluk a fajdalmaikat, es a hogyan tovabbot. A derekamnak szoltam, birja ki a hatizsakcipelest, mert ezt kozosen meg 3º napig kell csinalnunk. Mondtam neki, azert jelezzen, ha barmit tehetek erte! Delutan, 2 korul jelzett, hogy nyuljak csak hatra, hat a francba, az ovtatyim csattja volt beleallva a hatamba 2 napja, es fel sem tunt. A labam egy kicsit hisztis, de ez megengedheto neki, ennyi terhet cipelni! Hol cipot kivan, hol szandit, de figyelek ra, es teljesitem a kivansagait! Megegyeztunk! Akkor o is az enyemet.